Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
munkaszolgálatosok szolgáltak, akik a pécsi és komlói szénbányákban dolgoztak. Az ő katonai képzettségük és fegyverzetük alacsony harcértékkel bírt, a „muszosok" nem számítottak valódi katonai alakulatnak. A Honvédelmi Minisztérium október 26-án Pécsre vezényelte a nagyatádi 14. lövészezredet „rendfenntartás és karhatalmi intézkedések megtétele céljából". Ezt az egységet közvetlenül a BM Megyei Főosztály parancsnokának rendelték alá. A nagyatádi ezred egyik zászlóalja Komlón még az október 27-re virradó éjszaka megakadályozta a Béta-aknai rabok kiszabadítását, egy zászlóaljat pedig a pártház védelmére irányítottak. A 6. kerületi határőrparancsnokság állományának nagy része október 23-ig a határmenti őrsökben szolgált. Október 24-én az országos parancsnokság 3 századot és 1 géppuskás szakaszt Budapestre vezényelt, egy alegységet pedig az uránbánya védelmére rendeltek. A fővárosba vezényelt határőr egységek október 30-ig a budapesti pártközpontnál harcoltak, majd visszatérve Pécsre, elsősorban az uránbánya térségében teljesítettek szolgálatot. 63 A BMMNT 1956. október 28-án megválasztotta katonai védelmi szervét, a Katonatanácsot. A Baranya megyei fegyveres karhatalmi erők parancsnokának és a Baranya Megyei Katonatanács elnökének Csikor Kálmán alezredest, a Pécsi Tudományegyetem Katonai Tanszékének vezetőjét választották. 64 A Katonatanács a fegyveres erőkhöz beosztott ellenőrző bizottságokat szervezett. A BMMNT első, október 28-i esti ülésén nevezte ki az ellenőrző bizottságokat. Az államvédelmet ellenőrző bizottságnak Csikor Kálmán mellett tagjai voltak: 3 fő a szénbányáktól, 2 az uránbányától, 1 a MEFESZ-től. Október 29-én Csikor átszervezést hajtott végre, az új, hatékonyabb ellenőrző bizottságok közül a rendőrséghez beosztott bizottságot Sima László, a határőrségnél ellenőrző bizottságot Dobrovics Emil 65 irányította, mindketten pécsbányatelepi bányászok. Dobrovics a BMMNT október 28-i ülésén szólalt fel az egyetemisták letartóztatása ellen, felszólalását követően beválasztották a BMMNT tagjai közé, majd Csikor Kálmán, a Katonatanács elnöke a határőrség 63 ÁBTL, V-142979/1.; ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranya megyében.; PMB. B. 1345/1957. Máthé István és társa pere; PMB, B. 1354/1957. Szata József és társai pere; Péter, 1997,71. o. 64 „Megalakult a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa"; „Alávetjük magunkat a munkástanács rendelkezéseinek". Dunántúli Napló, 1956. október 28., 2. o. 65 Dobrovics Emil a bányászok legjelentősebb képviselője az 1956-os forradalom pécsi eseményeiben, illetve a forradalmat követő munkástanácsi utóvédharcokban. Dobrovics Emil 1956-ban 28 éves volt. Kisteleken született 1929. január 29-én. Agrárproletár családból származik. Édesanyja Dobrovics Katalin, mezőgazdasági, majd gyári munkás. Édesapját nem ismerte. Dobrovics Emil gyermekkorában árvaházban nevelkedett. Hat gimnáziumi osztályt végzett, a vegyipari iskolát nem fejezte be. 1945 után a mezőgazdaságban dolgozott, majd bányász lett. Több munkahelye volt. Büntetett előéletű, kétszer elítélték lopás miatt 6 hónapi fogházra, illetve 3 hónapi börtönre. Megnősült, majd törvényesen elvált, egy gyermek apja. 1956 augusztusától Pécsbányatelepen dolgozott, mint vájár. - PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil és társa büntető pere (a továbbiakban Dobrovics Emil...), Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13.
