Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

ellenőrzésével bízta meg. Dobrovics megbízatását teljesítve megjelent a pécsi határőr laktanyában, ott azonban szovjet- és kommunista-ellenes kijelentései miatt kétszer is letartóztatták a határőr tisztek. Budapestről kapott parancsra mindkét esetben szabadlábra helyezték.

66 A BM megyei főosztályok (ÁVH) október 28-i feloszlatása után rendfenntartás, a vérontás elkerülése céljával a városokban, a járási központokban nemzetőrségeket szerveztek. Az október 29-én megalakított pécsi nemzetőrséget három zászlóalj alkotta: két, egyetemi és főiskolai hallgatókból álló, úgynevezett „egyetemi zászlóalj"-ból és egy, döntően bányászokból szervezett egységből, az úgynevezett „bányász zászlóalj"-ból. A nemzetőrség legfontosabb feladata volt a közbiztonság fenntartása, ezt járőrözés révén igyekeztek elérni: együtt járőrözött egy rendőr és két nemzetőr, utóbbiak közül egy munkás, vagy bányász, illetve egy egyetemista. A nemzetőrség szervezésének bázisa a Sopiana Gépgyár volt, vezetője a Sopiana munkástanácsának elnöke, Vidolovics Nándor lett. A péc s vidéki szénbányák törzsgárdája generációk óta bányász volt, elkülönült városrészekben, a kolóniákon - Pécsbányatelep, Mecsekszabolcs, Vasas I, II. - lakó régi bányászgenerációkhoz, az úgynevezett törzsgárdához tartozó bányászok, valamint az új bányász lakótelepen (Meszes) lakást kapott fiatal bányásznemzedék is közösségében önfegyelmet tudott tartani; a bányászok a forradalom fő kérdéseiben radikálisak voltak, de atrocitásokat nem követtek el. Az aknák és a kolóniák védelmében és - úgymond - a munkáshatalom biztosítására - október 31-én a Mecsekszabolcson tartott munkástanács-gyűlésen bejelentették követelésüket fegyveres önvédelmi egység, bányász század (más néven munkászászlóalj) megalakítására. A javaslattevő Dobrovics Emil volt, a pécsbányatelepi munkástanács tagja. A Katonatanács elnöke, Csikor Kálmán, bár tartott attól, hogy egy ilyen bányász század irányítása kicsúszik a KT, illetve elnöke kezéből, ezért nem szívesen, de beleegyezett abba, hogy 100-150 szénbányász részére fegyvereket osszanak ki.

67 Dobrovics Emil közreműködött 120 bányász felfegyverzésében: a pécsbányatelepi bányászok részére 30-40 puskát, 10 géppisztolyt és lőszert vételezett a rendörségtől és osztotta ki az István- és Béke-aknai bányászok között.

68 Az uránbányánál a 107 fős karhatalmi őrségi század már 28-án, illetve 29én elhagyta az üzemegységeket, helyüket felfegyverkezett munkások foglalták el. A fegyveres munkásőrséget Bodajki Győző, az uránbánya dolgozója szervezte meg, ő vállalta magára a felelősséget a 7 főkapu őrzéséért, az üzemek biztonságáért, a közrendért, de alárendelte magát a bánya központi munkástanácsának és a Katonatanácsnak is. Október 30-án 60 fős határőrPMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. ÁBTL, V-142979/I.; ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranya megyében. PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13.