Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban
Vihar előtti csend - október 23-25. Komárom megyében 1956. október közepéig a megszokott mederben zajlott az élet, a bányavállalatoknál legfeljebb a negyedéves önköltségi terv betartása, illetve a termelési előirányzatok elérése okozott némi izgalmat. Október 12-én például Gál István tatabányai trösztigazgató a III. negyedévi termelési eredményekről tartott aktívaülést a vállalat legjobb szállítócsillései, vájárai, aknászai és vezető mérnökei számára, ahol 400 ezer Ft-nyi pénzjutalmat és 400 ezer Ft értékű hízósertést tűzött ki célprémiumként az utolsó negyedévi terv túlteljesítése érdekében. 16 Különösebb mozgolódásról a bányaiparban nem lehetett hallani, az egyik első tiltakozó akció a megyében a normaszigorítások miatt a nyergesújfalui Eternit Müvek Azbesztcement-pala és Csőgyárban robbant ki október 18-án. 17 Október 23-a is szinte eseménytelenül telt. Tatabányán 19 órakor kezdődött a Zsdanov Munkásotthonban az értelmiségi ankét, amelyen a tröszt vezető mérnökei is részt vettek. Darvas József népművelési miniszter helyett (aki a tüntetések miatt már nem tudott elindulni a fővárosból) 19.30 körül Nagy Kálmán, az MDP megyei első titkára tartott bevezető előadást. 20 órakor a közönséggel hallgatta meg Gerő Ernő beszédét, amely igencsak felpaprikázta a hangulatot. A megyei párttitkár az MDP KV éjszakai ülésére hivatkozva hamarosan távozott, az ankét parázs vitája viszont jócskán éjfél után ért véget. 18 A néphadsereg fővárosba nem rendelt csapatainál október 24-ére virradóan rendeltek el magasabb harckészültségi fokozatot. 19 Hajnalban aztán a HM megerősített, fokozott szolgálatot rendelt el a tatabányai Hunyadi tiszti iskola számára is úgy, hogy a laktanya és a fegyverraktárak őrségét is meg kellett erősíteni. A BM ugyancsak riadókészültségbe helyezte a megyei főosztályt. 20 A munkát 24-én reggel szinte mindenhol rendben felvették a megyében, ám a Kossuth Rádió hírei délután már arról szóltak, hogy Budapestről érkezett fiatalok tüntetésre és sztrájkra buzdították a tatabányai és oroszlányi bányászokat, akik nem engedtek a „fasiszta provokációnak". 21 A megye első forradalmi megmozdulására a csolnoki rabmunkahelyen került sor. Az éjszakás műszakra leszállt bányászok hajnalban beszüntették a munkát, s úgy határoztak, hogy amíg szabadlábra nem helyezik őket, addig nem jönnek ki a bányából, és a kormánnyal akartak kapcsolatba lépni. A munkahelyparancsnokság többször felszólította őket a felszállásra, a 203 rab azonban - a 16 Ravasz, 2004,42. o. 17 Fakász, 2000a, 125.0. 18 Lásd részletesen Gyuszi, 1994, 19-23. o. 19 Zsitnyányi, 1999, 832. o. 20 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), V-146-060/1, Klébert Márton és társai, Tóth József kihallgatási jegyzőkönyv, 1957. jún. 3. és Tóth Károly kihallgatási jkv. 1957. jún. 6. 21 A forradalom hangja. 35., 44. o.
