Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Somfai Balázs: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban

1 Tüzép: a Tüzelőszer- és Építőanyagkereskedelmi Vállalat nevének rövidítése. 2 Amiből: helyesen: amelyből. 3 Feltehetőleg a géppisztoly korong alakú dobtárát utánozták vele. 16 A községi párttitkár beszámolója a dudari forrdalmi eseményekről a járási párt-intézőbizottság ülésén Zirc, 1957. május 20. Beszámoló az 1956. október 23-i helyi vonatkozású ellenforradalmi eseményekről Az októberi ellenforradalmi események szele bányánkhoz 1956. október 26án ért el, ezen a reggelen B. Gábor, B. Zoltán mint főszereplők és néhány társuk a dolgozókat munkabeszüntetésre hívta fel és az igazgatósági épület elé vonultatta. [...] A fellázított tömeg letépte Tihanyi elvtárs

1 vörös nyakkendőjét. Ezt követően Jármai Ervin főmérnököt, egyben országgyűlési képviselőt a tömeg felzavarta a műhely tetőzetére, és kényszerítette, hogy számoljon be a kormány által elkövetett hibákról, Jármai et-nak eleget kellett tenni eme követelésnek, és nagyvonalakban ismertette a hibákat, melyhez hozzáfűzte, hogy kormányunk ezeket a hibákat jóvá fogja tenni, de a hibák kijavításán ez a megmozdulás vajmi keveset fog segíteni. A tömeg hangadói közül J. M. László a rendszer és a párt elleni gyűlölettől átfűtött hangon ordítozta több társával, hogy a hibákat majd mi jóvá tesszük, maguk pedig elkövették. A tömeg hangadói ekkor elvonultatták a tömeget és Zircre irányították, előzőleg motorkerékpáron a köztársasági címertől megfosztott lyukas zászlót hordozták közül a községekben, hogy jelképezzék az ellenforradalomra való ébredést, úgy tettek, mint a török veszedelem idején (habos lovon fut egy vitéz, vérlobogó kezében). Útközben sok csatlakozója akadt ennek a bosszúért lihegő tömegnek, amely így elért a zirci 1914-es háborúban elesett katonák emlékművéhez, ahol nagygyűlést tartottak, és B. Gábor az 1848-as szabadságharcosok egyik nagy vezéralakjaként Petőfi-mezben elszavalta a „Talpra magyart"

2 és megtartotta a nagygyűlést. Ami ezután történt, az igen élénk szemléltetője a szovjetellenes gyűlöletnek, melyet az ellenforradalmárok napok alatt impregnáltak bele a megtévesztett, forrófejű emberekbe (tehát lerombolták a szovjet hősi emlékművet, de még a