Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban

pártbizottságok munkatársai ezért felkeresték a bányaüzemeket és a hangulatról érdeklődve, még „megnyugtató válaszokat" kaptak. Ennek ellenére elrendelték, hogy a megbízható párttagokból, az üzemi pártbizottságok gyári őrségeket szervezzenek. Még október 23-án, a késő esti órákban Jakab Sándor, az MDP megyei másodtitkára felkereste Nádasdi Dezsőt, a Mátranováki Bányaüzem párttitkárát, és tájékoztatta a budapesti eseményekről. Még ugyanaznap este, szintén megjelent Nagybátonyban is Tanyai Ferencnek, a Nagybátonyi Bányaüzem igazgatójának a lakásán, akit szintén tájékoztatott a fővárosi felkelésről. Tanyai Ferenc pedig azonnal értesítette Mrázik Ferenc üzemi párttitkárt és a kiszálló délutános és a beszálló éjjeles bányászoknak eligazítást tartottak a Budapesten kialakult helyzetről. Másnap, a mátranováki bányászok vezetői táviratban biztosították az MDP központját a bányászok párthüségéről. Nagybátonyban a párthoz hű dolgozókkal azonnal megerősítették a rendőrséget, és egy mintegy 40 fős csoportot szervezve, október 25-én autóbusszal Balassagyarmatra mentek, ahol a határőrséggel és a rendőrséggel karöltve járőrtevékenységet folytattak.

6 A megyei pártbizottság vezetése továbbra is próbálkozott a bonyolult helyzetben befolyást gyakorolni a megyei események menetére. Ennek szellemében elhatározta a megyébe vezető fontosabb útvonalak ellenőrzését, s többek között a bányák, üzemek fegyveres védelmének megerősítését is. Hajdú József kezdeményezésére 1956. október 26-án Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács épületében megalakították a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsot, melyben még az MDP tagjai voltak többségben, s más üzemek munkásai mellett részt vettek a bányászok és a pártonkívüli értelmiségiek képviselői is. Tagjai között szerepelt Sartoris Kálmán, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója is. Elnöke Hajdú József, az MDP megyei első titkára lett. Október 27-én több salgótarjáni vállalatnál munkástanácsot választottak, amit az MDP Központi Vezetősége a SZOT-elnökséggel karöltve helyeselt, bízva a megyei pártbizottság vezető szerepében a testületben. A kisterenyei és a nagybátonyi bányák október 25-26-án még termeltek. Salgótarjánban, a megyeszékhelyen ekkor már folytak a tüntetések, s hozzákezdtek a szovjet emlékmű lebontásához is. Jakab Sándor, az események hatására a szénmedence bányászai részére fegyvert kért Hegedűs András miniszterelnöktől, majd még október 27-én éjjel Csehszlovákiába, pontosabban a szomszédos Fülekre (Filakovo) ment segítséget kérni. A nógrádi bányaüzemekben is sorra megalakultak a munkástanácsok a rend és a zavartalan termelés biztosítása érdekében, s határozataikat kezdetben a helyükön maradt igazgatók is kötelesek voltak végrehajtani. Homokterenyén, október 27-29. között választották meg az üzem munkástanácsát, melynek elnöke Józsa Pál főmérnök lett. Kazáron október 29-én volt a 48 tagú 6 1956 Nógrád, 87, 98.o.; 100 év, 214.0. 178