Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban

A szovjet emlékmű ledöntése Salgótarjánban, 1956. október 27-én (NTM) munkástanács, és a 11 tagú igazgatótanács választás, elnöke Bozsik Csője Gyula lett. Mátranovákon október 26-án került sor az ideiglenes, 57 fős munkástanács választásra. Három nappal később a leváltott, kompromittált vezetőket a Gáti II. lejtős aknába osztották be fizikai munkára. Nagybátonyban, a Szénszállító- és Szolgáltató Vállalatnál, a 64 tagú munkástanács megválasztására október 27-én került sor, elnöke Szabó Ervin, a vállalat lakatosa lett. Jelentős szervezőmunkát végzett mellette: Jecsmenik Andor, Beda József, Szádvári Béla és Kiss István. Tiribesen is megalakult a 17 fős munkástanács és a 7 fős igazgatótanács, Mákos Dezső elnökletével. Október 28-án a Szorospataki Bányaüzemnél alakult meg a 71 fős munkástanács és a 15 fős intézőbizottság, Ponyi Gyula elnökletével. Október 29-én Kossuth táró és Katalin lejtős akna dolgozói közösen választottak 35 fős munkástanácsot és 11 fős igazgatótanácsot, elnöke Csedő Antal lett. Menkes Bányaüzemben még október 24-én üzemi őrséget szerveztek, parancsnokai: Bakos Sándor lacó párttitkár, Susán Sándor személyzeti vezető és Szabó Imre bányaigazgató lettek. Október 27-én már itt is munkástanácsot és 7 tagú vezetőséget választottak. Zagyvarónán, a Zagyvái Bányaüzem Margit tárójában 29 fős ideiglenes munkástanács alakult. A Rónai Bányaüzemben október 28-án választották meg a 31 tagú munkástanácsot, a Salgói Bányaüzemben egy nappal később, 29-én alakult meg a 23 tagú munkástanács, Juhász Pál bányász elnökletével.