Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
Egy állítólagos ormosbányai partizáncsapat szervezése 184 miatt 1957. március 15-én letartóztatták Gyenge János ormosbányai lakatost. Március 28-án Veres L. Bálint rudabányai bányászt, majd 29-én Antal Ilona ormosbányai lakatost fogták le. A Miskolci Megyei Bíróság Gyenge Jánost 4 évre, Veres L. Bálintot 1 évi felfüggesztett, Antal Ilonát pedig 1 évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Antal büntetését másodfokon 8 hónapi felfüggesztettre változtatták. 1957. március 15-én néhány napra őrizetbe vették a berentei szénosztályozó munkástanácselnökét, Szabó Lajost (sajószentpéteri lakos). Június végén egy volt személyzetis tollából cikk jelent meg a megyei lapban, amely a berentei szénosztályozónál dolgozó Párkány Jánost és Szabó Lajost támadta többek között azért, mert korábban állítólag követelték a káderanyag kiosztását és kifogásolták a személyzeti osztály működését. 185 A figyelemfelhívás megtette hatását. A szénosztályozó dolgozói közül július 9-én letartóztatták Párkány Jánost (sajószentpéteri lakos) és Hurták István asztalost (varbói lakos), egykori üzemi munkástanácstagot. Párkányt izgatásért 3 év 6 hónapra ítéltek, mert politikai büntetett előéletére 18 hivatkozva kommunistákra és AVH-sokra tett izgató kijelentéseket. Hurtákot internálták, majd - kommunista- és kormányellenes kijelentései miatt izgatásért 8 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Szabó Lajost 1957. július 10-én internálták, majd a bíróság 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte szervezkedésben való részvétel és sztrájkra való felhívás vádjával. Marczis Kálmán farkaslyuki autogén hegesztőt - aki a forradalom előtt és alatt is szerzett fegyvereket, s azokat elrejtette otthonában - fegyver- és lőszerrejtegetés miatt 1957. március 18-án letartóztatták, majd bíróság elé állították, amely 5 évre ítélte. 1957. április 25-én Székely Sándor, 29-én Antal Zoltán egykori rudolftelepi munkástanács-elnökhelyetteseket tartóztatták le, majd a szabadlábon védekező Demeter Józseffel, az üzemőrség egykori parancsnokával együtt bíróság elé állították őket. Első fokon Székely Sándort 2 évi, Antal Zoltánt 5 évi börtönbüntetésre ítélték, míg Demetert felmentették a vádak alól. Másodfokon Székely büntetését másfél évre, Antalét 3 évre csökkentették. Az edelényi bányaüzem III. sz. aknájának munkástanácstagját, Simon Imre mozdonyvezetőt 1957. április 29-én letartóztatták, majd szovjet- és kormányellenes kijelentései miatt első fokon 3 év 6 hónapi, másodfokon 1 évi börtönbüntetésre ítélték. Kiss Bertalan felvigyázót, az edelényi bányaüzem, A periratok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy Gyenge János úgy kívánta elnyerni Antal Ilona kegyeit, hogy azzal hencegett neki, hogy ö egy partizáncsoport tagja és csatlakozásra szólította fel. Kérésére Antal Ilona két nömunkástársát is „beszervezte". Gyenge valójában kirándulással egybekötött barlangkutatást szervezett, s a csoport élelmezése, szállásolása céljából többekkel felvette a kapcsolatot. (B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.683/1957.) 185 Miért üldözte az ellenforradalom a személyzeti vezetőket? Északmagyarország. 1957. június 26. 186 Korábban 18 hónapot töltött börtönben izgatás miatt.
