Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
valamint a községi és a járási munkástanács tagját 1957. május 2-án tartóztatták le. Szervezkedésben való részvételért első fokon 10 évre, másodfokon 6 évre ítélték. Krecz Lászlót, az alberttelepi bánya gépszaki művezetőjét kommunista- és szovjetellenes kijelentései miatt 1957. május 3-án tartóztatták le. A Miskolci Megyei Bíróság külön tanácsa szervezkedésben való részvétel miatt első fokon 5 évre ítélte, büntetését azonban a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1 évre csökkentette. 1957. május 4-én Szalkó György ormosbányai segédvájárt tartóztatták le. Azzal vádolták, hogy lakhelyén, Vilyvitányban a vörös csillag lefestésére utasította a tanácselnököt. A bíróság felmentette a vád alól. Lőrincz István miskolc-tapolcai bányászt 1957. május 13-án vették először őrizetbe. Három nap múlva szabadlábra helyezték, majd július 11-én előzetes letartóztatásba helyezték. Lőrincz a forradalom idején a tapolcai nemzetőrségnél teljesített szolgálatot, majd november 4-én tagja volt annak a csoportnak, amely az egyetemvárosban kitört tűzharc hallatán kivonult a Bükkbe, de még aznap vissza is tért. A bíróság 1957. szeptember 14-én 2 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ún. Avar utcai szervezkedéssel kapcsolatban 1957. május 15-én - a forradalom idején annabányai villanyszerelőként dolgozó Lenkei Lászlót, majd május 29-én Czelláth Mihály volt mártabányai munkástanácselnököt és Molnár József mártabányai csillést tartóztatták le. Mindannyiukat bíróság elé állították, amely 1957. október 26-án Czelláth Mihályt 15 évi, Molnár Józsefet 10, Lenkei Lászlót 7 évi börtönbüntetésre ítélte. Molnár büntetését másodfokon 8, Lenkeiét 5 évre csökkentették. 1957. június 8-án Kunder Imre annabányai bányászt (hernádnémeti lakos) tartóztatták le. A bíróság kommunista dekorációk eltávolítása, röplapozás és más cselekmények miatt 8 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A kurityáni bányaüzem igazgatójának bántalmazásával és üldözésével kapcsolatban több kurityáni bányász ellen indítottak eljárást. Sipos Lajos fúrómestert (zubogyi lakos) már 1957. január 12-én kihallgatták, azonban szabadon engedték. Ezt kihasználva két nap múlva elhagyta az országot. Osváth Béla (imolai lakos) szintúgy külföldre menekült. 1957. július 5-én Csomor József vájárt (kurityáni lakos), 10-én pedig Gál (Szűcs) Sándor vájárt (imolai lakos) tartóztatták le. Első fokon Sipos Lajost 12 évi, Osváth Bélát 5 évi, Gál (Szűcs) Sándort 2 évi, Csomor Józsefet 1 évi börtönbüntetésre ítélték. Osváth és Gál ítéletét iratellenesség miatt másodfokon hatályon kívül helyezték és az első fokú bíróságot új eljárásra kötelezték. Ekkor Osváthot 2 évre, Gált 8 hónapra ítélték. Fáy János mártabányai csillést 1957. július 17-én közbiztonsági őrizetbe, majd egy hónap múlva előzetes letartóztatásba helyezték. Kommunistaellenes kijelentései miatt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1957. július 30-án helyezték közbiztonsági őrizetbe a putnoki bányaüzemben dolgozó sajópüspöki Dobos Zoltán bányászt is. Dobos a
