Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
ellenállásról, de senki sem állt vele szóba. Később Ormosbányán és Rudabányán mégis összeszedték, majd átadták a szovjeteknek a fegyvereket. 90 Miskolcon csak az egyetemvárosban tört ki kisebb tűzharc, szervezett ellenállás a megyei munkástanács elnökségének határozata alapján nem volt. November 5-én a megyei munkástanács kormányhoz induló 12 tagú küldöttségét letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. November 10-én otthonából elhurcolták Nagy Attilát, a megyei munkástanács elnökhelyettesét is. 91 A megyei munkástanács elnöksége közül mindössze Papp Miklós maradt szabadlábon. Értesülve a letartóztatásokról szorosabbra fűzte kapcsolatát a lakhelyéhez közel eső annabányai bányászokhoz, az éjszakákat többnyire velük töltötte, sőt nappal - amennyiben a belvárosba ment - még fegyveres kíséretet is biztosítottak számára. 92 A megyei munkástanács vezetőinek elhurcolásával megváltozott a megyei hatalmi súlypont. November 6-án a Kádár-kormány támogatására megalakult ugyan a megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság, azonban a szovjet csapatokon és kevés kommunistán kívül senki sem támogatta őket. Az eddig másodvonalbeli miskolci Lenin Kohászati Művek és a Borsodi Szénbányászati Tröszt befolyása ugyanakkor erősen megnőtt. Különösen az LKM nagyüzemi munkástanácsát gyakorta keresték fel sokszor más megyékből érkező küldöttségek is. Hiába erőszakolta ki fenyegetéssel a szovjet parancsnokság, hogy a nagyüzemi munkástanácsok hozzanak határozatot a munka felvételéről, a gyári munkásság sztrájkja újult erővel folytatódott. A DIMAVAG-ban és az LKMben akadályozta a munka felvételét a szénhiány is. A bányászok nem dolgoztak. ,A november 4 utáni nyugtalanság miatt nem jöttek be kb. 1800 főből álló legényszállásiak, s a már kiesett KÖMI mellett nem dolgoztak a 3 zlj.-ból álló katonai dolgozók sem. Ezen kívül komoly kiesést jelentett a távoli vidéken lakó dolgozók rendszertelen munkába való járásuk is. ,m A szénellátás biztosítása érdekében a DIMAVAG Gépgyár munkástanácselnök, Turbók Gyula és főmérnöke, Székely Elek részt vettek a Szénbányászati Tröszt igazgatósági munkástanácsának egy ülésén, ahol felszólították a bányaüzemek munkástanácselnökeit a széntermelés fokozására, azonban a bányászok árulónak nevezték és megfenyegették őket. 94 A bányászok és munkástanácsaik amennyire tehették szembeszálltak a megszállókkal és kiszolgálóikkal. Többen illegális csoportokba szerveződtek, s annak keretén belül szabotázsakciókkal kívánták lehetetlenné tenni a konszolidációra törekvő kezdeményezéseket. Kiemelendő közülük az ún. yu B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb. 1075/1957. Boskó Károly bírósági vallomása. 91 MOL XX-5-h. Nagy Attila önvallomása. É. n. 92 Papp Miklós szóbeli közlése; B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1252/1958. Földvári Rudolf rendőrségi kihallgatása. 1958. jún. 13. 93 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1461/1958. Zsillé Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 5. 94 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.80/1958. Turbók Gyula bírósági vallomása.