Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban

kopjás-csoport, Berecz Ignác szervezete. Tagjainak többsége ugyanis Miskolckörnyéki bányász volt, köztük a Pálinkástárói munkástanács később nyugatra menekült ideiglenes elnöke, Lénáit Gábor technikus és végleges elnöke, Rohács István vájár is. A csoport furcsa mód már a forradalom napjaiban megalakult, és többek között a várt harmadik világháborúra készültek, hogy az ENSZ- és a szovjet csapatok közötti harc idején a hátországban diverzáns cselekményeket kövessenek el. November 4-e után fő céljuknak a szabotázscselekmények elkövetését, valamint a röplapozást jelölték meg. A deportálások megakadályozása érdekében vasúti sínek, a termelés megbénítása céljából pedig magasfeszültségű villamos távvezetékek felrobbantását tervezték és bár robbanóanyagot szereztek, az akciók elmaradtak. Végül csupán röplapozásra került sor, s a szervezkedés november végén érdemi eredmény felmutatása nélkül megszűnt.

95 A mártabányai Molnár József csillés kapcsolatba került a Nagy Barna vezette ún. Avar utcai „szervezkedéssel". Bár a későbbi bírósági ítélet megállapítása szerint Molnár József bevonta a szervezkedésbe Czelláth Mihály mártabányai munkástanácselnököt is, ez nem valószínű. Nagy Barna ugyanis kapcsolatban állt a bükki partizánokkal, s a bíróság megállapítása szerint november végén Czelláth az élelmezésükre 5900 forintot adott át, ami mellesleg a párt és a szakszervezet vagyonát képezte. Nagy Barna és Czelláth egybehangzó bírósági vallomása szerint ugyanakkor az összeget a Vöröskeresztnek gyűjtötték.

96 A történetet más megvilágításba helyezi egy 1956. decemberi újságcikk, amely szerint Czelláth Mihály levelet kapott a „bükki partizánok"-tól. A levélben ugyanis megfenyegették: „Kedves Honfitárs! A szabadságharc első napjaiban magyar hazafihoz illő munkát végeztél. Cselekedeteidből azt láttuk, hogy te is a mi oldalunkon vagy. Az utóbbi időben azonban azt kellett tapasztalnunk, hogy félreismertünk. Te is kommunista voltál, úgy látszik, az is maradtál, s most pozícióra vadászva, kiszolgálod a Kádárrezsimet. Még jóváteheted hibádat. Kezdjetek sztrájkot a bányátokban. Akadályozd meg, hogy a bányászok szenet adjanak. Ha ezt nem teszed, ám lásd a következményeket, fejeddel felelsz, ha parancsunkat megtagadod. Aláírás - a bükki partizánok."

91 Az illegális kezdeményezések mellett természetesen a legális küzdelem maradt az elsődleges. November 7-én vagy 8-án a Borsodi Szénbányászati Tröszt munkástanácsának ülésén megjelent Derne László, a Forradalmi MunkásParaszt Bizottság szénbányászati ügyekkel megbízott tagja. A munkástanács vezetői és a tröszt gazdasági vezetői kategorikusan elutasították a munka felvételére vonatkozó felhívás teljesítését. Éles polémia bontakozott ki Derne László és a munkástanács vezetői között. Derne végül ultimátumot adott nekik: Bővebben lásd Kis, 2003. 209-219. o. B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.1231/1957. Nagy Barna és Czelláth Mihály bírósági vallomása. Gengszter trükk. Északmagyarország. 1956. december 22.