Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban
munkára, s 407-en dolgoztak a vágatokban. 137 A széntermelés mielőbbi gyors emelése azért is kulcskérdés volt, mert a krónikus energiahiány miatt egy sor Duna menti üzem nem is tudott újraindulni. Az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottságának (IIB) két nappal korábbi határozata alapján 138 Fehér Lajost szénbányászati kormánybiztos aktívaülésre hívta össze a 30 kiválasztott megbízottat, akik közül öten egy-egy teljes bányavidékért feleltek. 139 A tatai bányavidék (Oroszlányra és Dorogra is kiterjedő hatáskörrel) szénkormánybiztosává Molnár Lászlót nevezik ki. 140 A kormánybiztos feladata egyfelől a helyi vezetés megszilárdítása, a megfelelő munkáskáderek visszaállítása, a termelés beindítása, a különböző kormányintézkedések végrehajtásának hatékony ellenőrzése volt; másfelől pedig a politikai ellentámadás megszervezése és megindítása, a pártbizottságoknak megfelelő segítségnyújtás az újjászervezés folyamán, a szakszervezeti munka elindítása, később pedig a Munkásőrség megszervezésének segítése. A termelés beindításának első láncszeme a közlekedés normalizálása volt, az ingázó bányászok szállításának megoldása. A trösztöket kötelezték teljhatalmú megbízottak kiküldésére a MÁVAUT központokba. Ezek után indulhatott meg a széles körű munkaerő toborzás a bányák környékén lévő községekben. Újult erővel kezdődött meg az MSZMP szervezése is, ami addig igencsak sikertelenül zajlott. Más bányavidékekhez hasonlóan (Borsod, Közép-Dunántúl, Pécs-környék) az MSZMP illegális pártsejteket hozott csak létre először, mert a munkástanácsok nem engedték az üzemi pártbizottságok visszaállítását, s az ideiglenes helyi pártvezetők sem szívesen merészkedtek a bányászok közé. 141 A pártszervezésben is jelentős szerepet szántak a bányavidékek kormánybiztosainak. Fehér Lajos december 17-én számolt be első ízben az MSZMP IIB-nek a megbízottak tevékenységéről, de a nehézségeket mutatja, hogy Tatabánya esetében is csak annyit tudott előzetesen jelezni, hogy 21-22-e körül tervezik a bányász pártszervezet megalakítását. 142 A nyomás fokozását jelzi, hogy december 20-án az Oroszlány Városi MSZMP Intéző Bizottság megbeszélésre hívta össze az üzemi munkástanácsok vezetőit a párt munkahelyi működésének megtárgyalására. A munkástanácselnökök egy kivételével ellenezték az MSZMP üzemi szervezését. Ezért a városi intéző bizottság úgy Feljegyzés vidéki üzemek termelési helyzetéről. MOL M-KS 288. f. 25. cs. 1957/2. ő. e. 116. o. 138 Némethné - Sipos, 1993, 255. o. 139 Uo. 259. o. 140 Jelentés a szénkormánybiztosok öt hónapos működéséről. MOL M-KS 288. f. 25. cs. 1957/2. ő. e., 113. o. 141 MSZPM Szervezési Osztálya: Tájékoztató jelentés a borsodi, Komárom megyei, veszprémi és pécsi szénbányák területéről. 1956. december 5., illetve Feljegyzés a bányász pártszervezetek munkájáról. 1957. február 15. MOL M-KS 288. f. 21. cs. 1957/2. ő. e. 142 Némethné - Sipos, 1993, 260. o.
