Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

hogy a jövendőben ettől is és másfajta jogtalanságoktól is tartóztassa meg magát: „Megparancsoljuk nektek, hívünknek, a nemes cseh Bernardnak, kamaránk jelenlegi grófjának, hogy az előbb mondott bányavárosaink, txidniillik Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Királyhegy, Újbánya és Breznóbánya városok fent emktett alattvalóit semmilyen módon nc akarjátok megakadályozni abban, hogy maguk közül bárkit megválasszanak a probalor tisztségére" — így hangzanak a királyi oklevél szavai. És figyelje meg az olvasó, hogy az oklevél Selmecbányát a bányavárosok közül az első helyre teszi: ez éppen különleges megbecsülésének a bizonyítéka. Ezt a sorrendet azután a királyok

4 később is igen gyakran megtartották, ha valami különös dolgot akartak átírni vagy elrendelni a bányavárosok számára; mindez egyébiránt semmit sem vont le a körmöcbányaiak előjogából, amely várost a régi szokásjog a bányavárosok metropoliszává emelt. — Egyébként a város már akkor, Lajos király korában is rendkívül szegény volt a saskői parancsnokok jogtalanságai következtében: erre onnét lehet következtetni, hogy az egész szűkebb vidék az uzsorások ellen oklevéllel

50 védte meg magát, hogy a polgároknak meglegyen mindaz, ami életük fenntartásához szükséges; az így például 1. Ferdinánd király az 1544. esztendőben: „Selmec városunk és a többi bányavárosunk okos és körültekintő bíráinak és esküdt polgárainak," stb. Kzt az 1526. esztendőben írták át.