Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

nem tudom, miféle „savanyú" szót hívnak segítségül — ezek sikamlós területre teszik a lábukat, ha ugyan nem tökéletesen hiábavaló dolgokat cselekednek. Bárhogyan is van azonban, nehéz az ilyesféle szavak eredetét kinyomozni, amikor hiányoznak az oklevelek, a történelmi tények ama védőbástyái. Örömmel szóltam azonban ezekről a dolgokról, s azért is, hogy az olvasónak legyen mit elvetnie vagy helyeselnie. — Ami pedig a város keletkezését és az először felfedezett fémeket — amelyek okot szolgáltattak a város megalapítására — illeti, a helybéli selmeci feljegyzések igen régi időkre teszik azt: mdniillik a dionysosi korszak 745. esztendejére. így szólnak ugyanis ezek a feljegyzések: „AltSchemnitz war anno DCCXLV. erbaut; Cremnitz, anno DCCLXX; Neüsohl anno MCCCXLV. Ist also die Stadt Schemnitz die älteste Berg-Stadt, und zwar älter als Cremnitz, XXV Jahr; als Neüsohl, DC. Jahr." Ezt magyarra így fordítjuk: „A régi Selmecet a 745. esztendőben alapították, Körmöcöt a 770. esztendőben, Besztercebányát pedig az 1345. évben." A bányavárosok közül tehát Selmec a legrégebbi: Körmöcbányánál 25, Besztercebányánál pedig 600 évvel idősebb." — Az alábbiakban elmondom, hogy mit gondolok ezekről a városok korával kapcsolatos feltételezésekről, s ezt — amint az szokásom — nyíltan és az igazsághoz híven teszem. 8 Mások ugyanis a 'stava' szóból vezetik le a Stiavnicát, amely szóval a szlávok egy bizonyos savanyú füvet jelölnek.