Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

hangzása, az 1731. esztendőben ismét meg kellett újítani. Az újraöntés olyan sikeres eredménnyel történt, hogy amikor a többivel egyszerre kondítják meg ezt a harangot, úgy halljuk, mintha számtalanszor visszhangozná az ütést. XLI.§ A várnak az említett temploma, valamint a hozzája épített Szent Mihály kápolna után a Szent Katakn egyházról kell beszélnünk. Ez a templom egy szabad és a városi házaktól elválasztott helyen áll, s úgy van megépítve, ahogyan a régiek szoktak építkezni: olyan építmény tehát, amely már önmagában is eléggé nyilvánvalóan mutatja, hogy nem mostanában alapították. Hallgassuk meg róla Richter szavait: „A pogány idők építészetét idézi — mondja ő —, alakja szabálytalan sokszög. A város legfontosabb részén emelkedik, szabad helyen, s úgy van megépítve, hogy a hozzá közel álló épületek nem takarják el: a piactéren épült tudnülkk, amelyet gyűrűnek neveznek. Méltóságát és a reája fordított költségeket tekintve bizonyos, hogy sokkal megelőzi a többi templomot. Plébániatemplomnak használják; ezt a rangot akkor nyerte el, amikor a régi vár miatt megszűnt a Boldogságos Szűz Mária templom. A polgárok bizonyosan városi templomnak tekintik." — Arról, hogy mikor alapították ezt a templomot, semmit sem tudunk mondani, hiszen a háborúk és tűzvészek következtében már korábban megsemmisültek azok a régi oklevelek, amelyek megjelölhetnék az alapítás időpontját. A régi jegyzőkönyvek pedig az 1445. esztendő-