Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

Hogy ez az utóbbi mikor lett plébániatemplommá, azt egy, a falába beépített emlékkő mondja el, amelybe a következő szavakat vésték: «In dem Gericht Lorencz Krayzl ist das gebawt worden» (Krayzl Lőrinc bíróságában építették)." Eddig a szerzőnk. XXXVII. § Most magát a várat és annak jelenlegi kinézetét kell alaposabban leírnunk. A falnak, amely körülveszi, csak egyetlen kapuja van; ez azon torony alá van építve, amelyik könnyűszerrel uralkodik az egész város fölött. A toronynak a tetejét egy óra ékesíti. A rajta lévő körerkély pedig fuvolások zenekarának ad helyet, amely a napnak bizonyos meghatározott szakaszaiban zenét ad elő a szent dallamok mintájára és az ide belépő polgárok ájtatosságának a növelése céljából. Reggel ugyanis és déltájban, sőt akkor is, amikor közeleg az alkonyi félhomály, nem kevésbé szép, mint a vallásos érzület felkeltésére alkalmas zenéket játszanak itt: és ez az egyetlen dolog, amely dicséretre méltó az olyan fajta emberekben, akik istentelen módon többnyire csak visszaélni szoktak a zene legszentebb adományával. S én úgy gondolom, hogy a városnak az ilyesfajta romlottságtól való félelme tartotta vissza ama régi és nagy gazdagságú szászokat attól, hogy be akarják venni a városi tisztségek közé a trombitásokat. Az ellátásukra vonatkozó rendelkezés ugyanis új: csak az 1571. esztendő ápriks havának 1. napján született meg, amint az a városi jegyzőkönyvben olvasható. — Az emktett kapu elé,