Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

vett még ennek az igen kiváló férfiúnak a halálán is: lett tehát miért örvendeznie Selmecbányának is. Amikor ugyanis előbb mint megbízottat, azután pedig mint a bányaügyek főfelügyelőjét ide rendelte Johann Mitrowsky bárót, azáltal mindent megtett, ami szükségesnek vagy kellőnek látszott a munkálatok megújítása, az urburáriusokban a kutatás szenvedélyének a megerősítése, a bányák jövedelmének a gyarapítása és minden embernek a becsületben való megtartása szempontjából. így legyen! XXVIII. § Eddig a város történetéről beszéltünk; a továbbiakban pedig a lakosokat, a bányák állapotát és felügyelőit, továbbá a középületeket és a magánházakat kell sorra vennünk. Selmecbánya régi lakosairól és azoknak az ideköltözéséről fentebb'

2 már szóltunk: az van tehát most hátra, hogy a maiakról is beszéljünk. Ezek mdniilkk manapság is németek, de vannak közöttük szlávok is, ámde jóval kevesebben. A németek nyelve igen közel állna a szász dialektus szépségéhez, ha az Ausztriából és Tirolból ide bevándorolt jövevényeknek a nyelvhasználata és annak utánzása következtében már korábban magába nem szívott volna valamit, ami idegen a szász beszédmód bájától. Túl azon ugyanis, hogy a köznép mintegy mérsékek a kiejtést, ezenfelül még meg is csonkítja a szavakat és azt mondja: Vate, Mutte, ahelyett, hogy Vater, 72 Az V. es VI. §§-ban.