Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

Mutter — hogy az egész, a selmccbányaiak számára saját, de az idegenek füle számára durva és csúnya beszédmódról hallgassunk. Ám azok, akik nemesebb helyen születtek és jobb neveltetésben részesültek, műveltebb beszéddel élnek és nem idegenkednek az ékes szász beszédmódtól, ha eltekintünk főleg a kényesebb nők esetében megfigyelhető hangséilybek különbségektől. Akik pedig Németországot is meglátogatták, azoknak a beszédében minden más megvan: akár írniuk kell ugyanis, akár beszédet szerkeszteniük, mindent el tudnak mondani úgy, ahogyan azt a dolog megkívánja, vagyis nem kevésbé ékesszólóan, mint amilyen gazdagon. Nyelvüknek eme szépségét díszes erkölcsök ékesítik, amelyekre tisztességes és a fáradalmak elviselésére teremtett természetük vigyáz. Erkölcseiket a mi Richterünk írta le szépen.

73 „A hányavetiségnek, a hamiskás tekintetnek, a csalárd hízelkedéseknek nem hagynak helyet, hanem mindannyiuknak komoly a gondolkodásmódja, csak a szűk és igen nehezen járható bányavágatokkal törődnek, gyémánthoz hasonlóan kemény emberek és bölcs gondjaik vannak. Erkölcseik, jóllehet az itteni lakosok nagymértékben különböznek egymástól, pontosan megfelelnek a vidéknek. Mindannyian erősen kötve vannak ugyanis a munkájukhoz és nem szerzik meg másképpen annak biztos jutalmát, csak verejtékük árán. Az ilyen nyomorúságos életben pedig még a vad és zabolátlan emberek is megszekdülnek és ékes beszédűekké, emberségesekké lesznek. Innét származik az 73 A Mcletema, stb. című kéziratos munkájában, a XXIII. §-ban.