Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

épületek felépítésének a dicsősége.

128 Lassanként növekedvén a művek, ezeket az aknákat és tárnákat a XVI. század közepére vájták ki olyan nagyságéiakra, hogy már egy nagyobb társaság által összeadandó költségeket igényeltek, amint hogy ez mind a mai napig a magánszemélyek befektetése révén így is van. Ez a Biber-félc bánya tehát az egész selmeci határ bányaműveinek a feje, amelyet a németek Haupt Handl-nak mondanak. A bányászat történetének a kommentárjai az ehhez az előjoghoz való jutását a XVII. század éveire teszik. Azokra az időkre esett tehát, amelyeket részint a polgárháborúk, részint pedig a török háborúk tettek veszedelmesekké, olyannyira, hogy szükségessé vált fallal körülvenni a szabad ég alatt összeszerelt gépezeteket, valamint az aknák bejáratait és munkások mindenfelé elhelyezkedő házacskáit. Ezért történt, hogy városka módjára kezdték lakni Windschacht területét. így beszél erréil szerzőnk: ,,A királyi birtok királyi művelésével város alakját és kinézetét vette fel, egy részét fallal övezték, a kapuját pedig kis bástyák erősítették meg. A körben álló hegyeket alacsonyabb épületek borították be, amelyek száma könnyen elérte a háromszázat. Belül gépezetek vívták ki a dszteletet, Nagyon biztosan következtetnek azok, mondja Richter, akik úgy vélekednek, hogy a Biber-féle tárna együtt keletkezett az új várossal. A Biber nevet ugyanis a régebbi kataléigus nem tartalmazza és a bánya kezdetei jelentéktelenek, bővebb költségekre, amelyeket azonban a régtől fogva vak) művelése igényelt, a XVI. század közepén került sor; ekkor keletkeztek a tervek a mélységben valé> bővítésére és az aknák mélyítésére.