Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

a rendkívül buja asszony minden ocsmányságba, nagy igyekezettel rázván le magáról a józan értelem parancsát és úgy gondolván, hogy akkor használja fel a legjobban önmagát, a kincseit, a nemét és az életkorát, ha a lehető legmélyebben és a gyönyör minden fajtáját kipróbálva merül bele az élvezetekbe. Mindehhez járult még testének szép alakja és ereje, amely férfias volt, túl azon, ahogyan a nők esetében megszokott, s ez az erő legelsősorban arra volt alkalmas, hogy hordozza az asszonyi szenvedélyt. Helyet talált tehát benne mindaz, amit az egyik római író a római erkölcsökkel kapcsolatban felpanaszolt: ... Rara est adeo concordia formae Atque pudicidae: sanctos keet horrida mores Tradiderit domus ac veteres kmitata Sabinas — azaz: Annyira ritka az alak és a szemérem megegyezése, jóllehet a borzasztó és a régi szabinokat utánzó ház átadta az erkölcsöket. S bizony teljesen úgy szokott lenni, hogy „a szemérem perlekedik a nagyszerű alakkal", elsősorban akkor, ha a szabadossággal együtt jelen van az alkalom és még a veszett vágyak táplálói is segítségül sietnek. Mondják, hogy amikor a barátai figyekiiez tették: hagyjon fel teljesen a dolgok milyenségéhez szabott stílusban. Quartillának az igen rút és istentelen cselekedeteit több, mint 16 fejezetben gyűjtötte össze: lásd Burmán kiadásában az 56. és következő oldalakat. „Ettől óvakodj, ó, római!" 108 Iuvenalis, X. szatíra, IV. könyv, a 297. és következő sorok. lu9 Úgy hallottuk, hogy ilyen volt a Roesel-féle ház is.