Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

talmazza, mint inkább a köznép vélekedését táplálja, amelyet az elődök elbeszélései ültettek el az emberekben erről az itteni Pergamonról e hatalmas romokkal kapcsolatban. — Ennyit a régi várról. XXXVIII. § A várak közül a másikat - hogy ne hallgassunk róla sem, ha már itt jártunk - új várnak nevezik, azért, mert egy későbbi korszakban épült. A következőket írja róla Richter: „Ez a vár kelet felé néz és egy dombon emelkedik, amely azonban csak az egyik részén meredek és sem a hegyek lábainál lévő mély völgyek nem erősítik, sem kősziklák nem meredeznek rajta. A falak négyszög alakban magasodnak és egyazon tetőzet borítja őket. A belső teret négy, egymástól kis távolságra lévő födém választja el, s végül a tetőzet alatt van egy ércharang, amelyet óra gyanánt használnak, oly módon, hogy az őr az órák számának megfelelően megkondítja: ennek hangját mindenütt meghallják széltében az alant elterülő városban és a hegyi házikókban. Nagyon kis fáradsággal emelték ezt az egész építményt, amely sem nem kastély, sem nem torony, sem pedig valamiféle, az ellenséggel szemben körülkerített hely, soha nem vették körül ezt sáncok,

1

"

5 sem árkok, sem földhányások, sem pedig egyéb erő105 lin magam bizony 1726. augusztusában, amikor itt megfordultam, láttam a sáncok nyomait és azt is, hogy ezek a sáncok a katonai mérnöki előírásoknak megfelelően vették körül ezt a várat; de a sáncokat