Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

Van itt egy másik márvány is, amely kisebb értékű, feketés színű és hasonlít a porfírhoz. Jellege is bizonyítja, hogy ezt mint Renato György síremlékét helyezték el itt. O valamikor az 1467. esztendőben volt a selmecbányaiak plébánosa és az 1516. esztendőben távozott el az élők sorából, ahogyan az a márványba vésett fekratból kiderül. - A kapu bolthajtása alatt egy szokatlan nagyságú csontot láthatnak azok, akik ide belépnek: három mérnöki láb hosszéi ugyanis és ennek arányában rendkívük módon vaskos. A selmecbányaiak között azok, akik saját szász népüknek hízelegnek, azt tartják, hogy e valamiféle német Typhoeusnak a lábszárcsontja volt. Lm azonban inkább a természet játékának, vagy ha ezt valaki nem engedi meg nekem, akkor az igen híres Scheützerrel együtt valamiféle özönvíz előtti maradványnak gondolnám azt. Nem szokatlan ugyanis ezen a vidéken, hogy ilyesfajta csodálatos dolgokat ásnak ki a földből. Amikor például az 1737. esztendőben, augusztus hónapban a Kizova völgyben felnyitottak és megtisztítottak egy régóta romokban heverő bányaaknát, egy csontvázat találtak benne, amely sokkal nagyobb és csodálatosabb volt a maiaknál. Onnét alkothatunk fogalmat a nagyságáról, hogy amikor egyetlen zápfogát — amely ma is megvan a mi Rich terünk tulajdonában — megmérték, az öt és fél unciányi súlyúnak Tvphocusról, erről a szokatlan nagyságú gigászról Ovidius írt a Metamorphoses V. könyvének 321. és következő soraiban. Lásd még az ahhoz a helyhez fűzött magyarázatokat és azoknak az íróknak az ott felsorolt hadseregét, akik említést tettek ennek a gigásznak a lázadásárt')].