Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

elmondtam, a szentegyház épületének megalapítását arra a korszakra tenném, amikor maga Bánva, vagyis Sebenic városa is keletkezett. Úgy hiszem mdniilhk, hogy ez az épület azoknak a szászoknak a munkája, akiket Jeruzsálemi András király uralkodása alatt a bányák müvelése céljából ide behívtak. Mind maga a vaUás, mind pedig a szászok ájtatossága megkövetelte ugyanis, hogy akik várost alapítanak, ne hagyják azt a szentségekről való gondoskodás nélkül: lehetetien tehát, hogy ez a bölcs előrelátás nem ültette el ebben a gazdag településben egy szentegyház építésének a szükségességét. Es mint ahogyan erre több, mint valószínűen következtetni tudunk, éppen úgy nyilvánvaló lehet az is, hogy miért szentelték a már felépült templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére: részint azért tudnülkk, hogy ezt a települést is Magyarország védasszonyának az oltalma alá ajánlják, részint pedig azért, hogy elnyerjék a kegyelmét amaz érctelérckkel kapcsolatban, amelyeket itt felkutattak. Arról azonban egyáltalán nem tudom meggyőzni magamat, hogy a szlávoknak — akikről fentebb már elmondottuk, hogy a szászok betelepülése előtt művelték itt a bányákat — tulajdonítsam a templom alapítását: mégpedig azért nem, mert sokkal fenségesebb ez az épület annál, mintsem az ama korszak szlávjainak a természetéből következnék. Nem voltak ugyanis ennek a dolgos, ámde mégis szegény népségnek oly nagy kincsei akkoriban, hogy templom alapításáról csak gondolkodni is merhettek volna, hogy ne mondjam: ekkora vállalkozásba fogni. Ilyen következtetésekre jutottunk tehát és nem is teljes híjával a józan értelemnek; ám ezek mégsem