Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

nyászati tudományok művelését más tudományokéval. Az ő, valamint a hozzájuk hasonló emberek tulajdonságairól Tolkust

76 kell meghallgatnunk. „A lakosok természete - mondja — minden emberségre hajlandó és rendkívük módon ki van művelve a legértékesebb tudományokban és mesterségekben. De közülük is — úgy tapasztaltam — Heilenbach orvosdoktor a legkiválóbb férfiú, aki messze a leggazdagabb ezüstérceket mutatta meg nekem. Továbbá Rauscher János Kristófnak, ennek a mindkét jogban jártas és teljesen a barátságra teremtett férfiúnak az igen szép és várakozáson felük műveltsége hozott számomra igen sok gyönyörűséget, már csak érdeklődésünknek hasonló volta miatt is." — Már a régi és elmúlt időkben is szokásban volt tudniilkk a selmecbányaiaknál, hogy az itteni ifjakat idegen országokba küldjék részint a hasznos tudományok elsajátítása céljából, részint pedig azért, hogy tüzetesen megismerjék Németország bányáit, s hogy beszámoljanak itthon az ércek olvasztásának, válatásának és öntésének ottani módszereiről. Sohasem volt tehát híján Selmecbánya a kiművelt emberfőknek, s ez a tény magát Tolkust is csodálattal töltötte el. „Legközelebb hozzá" — ezen az emberen Glauschinket érti — „az irántam való jótétemények és a kitűnő emberség tekintetében Rauscher állott, aki igen sok és válogatottan szép arany- és ezüstérc darabkákkal, valamint más, ritkább ásványokkal ajándékozott meg engem, nemcsak akkor, amikor meglátogattam otthonában, hanem még a szálláshelyemre is sok 76 Az oly sokszor idézett levelében, a 152. oldalon.