Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

JÓTsa története; visszatérése a császáriakhoz; halálra adja magát; az erre való alkalom XX. § l'iilek elfoglalása után visszatér Thököly; a császáriak lemészárlásával újra elfoglalja S elmecet; a történet elbeszélése; a magyarok önmérséklete a város elfoglalása után; Jánoky elsietett tervei a bánjatisztségek újjászervezésében; a császáriak által az 1683. esztendőben visszafog/alt város nyomorúságai; ezek jutalma XXI. § Ismét megfertőztetik Selmec boldogsága, miután a földalatti vizek elöntötték a tárnákat; hogyan és milyen eredménnyel állták útját akkor a vízbetörésnek; a városra veszedelmes és rosszat jelentő kettős földrengés; Selmecnek a földrengés megindulására kiváltképpen alkalmas helyzete XXII. § A Rákóczi-forradalom rátör a városra; a magyarok féktelensége a polgárokkal szemben; ennek véget vetett a győzedelmes Schluck közbelépése; mit cselekedeti ő? Bercsényinek a császáriak elleni szerencsés kimenetelű hadi vállalkozása; Schlieck enged a szerencsének és megfutamodván, üresen hágja a bányavárosokat; átengedi a helyet a magyaroknak és a bányavárosok ismét arra kényszerülnek, hogy megadják előttük magukat; ezçk között van Selmec is XXIII. § Megerősödvén a felkelés, Hellenbach bárót állítják a bányászat és a pênzyerêszet élére; a rézpénzek túlságosan sok volta zavargásokat idézett elő a