Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

selmeciek bányáiban; a zavargásokat a katonaság/ékezi meg, Heilenbach nagy fájdalmára nem minden vérontás nélkül XXIV. § .4 császárnak a Rákóczival való fegyverszünete teszi nevezetessé S elmecet; Wagner alapján elmondjuk a^ être szolgáló alkalmat és felsoroljuk a két rés^rol kiküldött segítőket; a szerző részletesebben is elmondja ez} az egész ^g>

e

^ a fegyverszünet nehézségei és ezek ürügyei; a császár igazságossága semmivé teszi ezeket az ürügyeket; a fegyverszünetnek a császáriak által hozptt rendelkezései; a Rákóczi-pártiak visszautasítják ezeket és másokat hoznak; végre helyreáll a békesség XXV. j Kijelölik a békekötés helyét és időpontját; a követek Selmecre érkezése; a kölcsönös tanácskozás; a békekötés zátonya; hiábavaló lévén a császár törekvése, meghiúsul a békekötés XXVI. § y\ város egyéb, a Rákóczi-pártiak uralmából következett bajai; Heilenbach bölcsessége és tevékenykedése ezek elhárításában; az ő Rákóczival való kapcsolata miatti szerencsétlensége; a császárnak visszaadott várost pestisjárvány sújtja; 1. józyej halála után a Spanyolországba induló III. Károly anyjának, Eleonórának ajánlja az országot és a bányavárosokat; onnét visszatérvén, kegyelmesen a párjögása alá veszj S elmecet; Thavonathnak, a bányák főfelügyelőjének hosszú kor-