Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

sos emlékek ugyanis ezt Bistricziustól, a földnek a város megalapítása előtti urától származtatják. Én azt sem ellenzem — ha ez megengedtetik nekem —, hogy maga Bistriczius is a Bisztrica folyótól, amelyet fentebb leírtunk, vette a nevét, azoknak az időknek a szokása szerint, amikor az egyes kisebb tájakat azokról a folyókról nevezték el, amelyek keresztülfolytak rajtuk; ezeket a neveket pedig később a területek földesurai is felvették. A Bisztrica szláv vagy szarmata szó, amely a folyó gyors és bukdácsoló természetére utal — ezt jelenti ugyanis a 'bistri' szó. II. § A város kezdetei nem túlságosan régiek, de nem is a minapiak. Mi ezeket a legkegyelmesebb királynak, Jeruzsálemi Andrásnak a korára tesszük, vagyis körülbelül az 1222. esztendőre. Fentebb mdniillik már bizonyítottuk, hogy ebben az időszakban jöttek itt létre a szászok telepei, akik a hegyek lábainál bányamunkák céljából mindenütt szétszóródva, kis kunyhókban laktak: majd pedig ott, ahol úgy látták, hogy az ércek megfelelnek a várakozásaiknak, falvakat alakítottak ki és azokban laktak. Ezek közé a falvak közé sorolnám én Altgebürgöt, Ulmansdorffot és Herrengrundot, amelyeknek olyan a fekvése, hogy még manapság is alkalmasak a fémek bányászatára éppen úgy, mint azok kiolvasztására. Később azután, amidőn már jelentősen megnövekedett a bányászok száma és vagyona, az emberek szokásának megfelelően tágasabban és kényelmesebben kívántak élni. Erre a célra leg-