Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Libetbánya szabad királyi és bányaváros története

vagyis a király saját birtokai. Ezek között tartják számon Körmöcbányát, Selmecbányát, Besztercebányát és Zólyomot a többi bányavárossal együtt; s hogy itt Libetbányát is a bányaváros szóval jelölik, azt senki nem vonhatja könnyen kétségbe. Majd amikor megerősödik a törökök hatalma, falakkal kezdik a várost körülvenni, hogy védve legyen az ellenség betöréseitől; ennek a ténynek az említését Rudolf első törvényében találjuk meg: „Libet és Breznóbánya mezővárosok a maguk számára végezzenek munkálatokat" mdniillik erődítményeknek vagy a létrehozása, vagy a helyreállítása céljából. Túl azon ugyanis, hogy kisebb munkával épített fallal vették körül, a mezővárosnak a piac közepén háza is volt, amelyet vár módjára megerősítettek. Gabelmann

4 ezért beszélt róla úgy, mint őrséggel megerősített mezővárosról; és mindez azért történt, hogy ne csak a város és a hozzája tartozó bányaművek legyenek jól védettek, hanem merjenek kivonulni is abba a nevezetes ütközetbe, amelyik 1581. májusának Kalendáján kezdődött Korpona alatt kezdődött Korpona alatt. így írja le ugyanis az idézett költő a keresztények által kiállított hadsereget: „.. .Carpona magister Primus erat mus: hinc se Tartzius attulit: inde Oda non longum generosus Dobbó terebat, Leva tuum columen: socio gaudente quaterno, 3 Az 1578. évi XXVII. törvénycikkely. 4 Monomachia Hungaro-Turcica, II. könyv, 19. lap. Iirről később, Korponánál szólunk majd bővebben.