Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Libetbánya szabad királyi és bányaváros története

Áttekintés A város eredete, nagysága, e? a hely nem tűri a verebeket; a verebek megbüntetése I. § Mikor sorolták a szabad városok közé? A libetbányaiak oklevelei és a% azokban átírt szabadságok II. § Libetbányát a korona jószágai közé számítják; falakkal övezik; katonai őrséggel erősítik meg III. § A fémek utáni jövedelmet tekintve valaha gazdag volt; a telérek változásai; e dolog jeles példája; a vassal és antimonnal vegyült rézérc IV. Jf Az épületek kinézete; a polgárok szokásai és nyelve; a város címere V. § Libetbánya, a másik szabad királyi és bányaváros Besztercebányától két mérföldnyire északkelet felé, a hegyek között fekszik. Bizonytalan, hogy nevét a szlávoknak, vagy a németeknek kell-e köszönnie. A németeknek tulajdonítják az elnevezést azok, akik azt hiszik, hogy a Libet szót valaha Uebe-Odennek — vagyis a királyok által az ércekből befolyó jövedelmek miatt kedvelt és szeretett pusztaságnak — mondták, vagy azért, mert szász bányászok kezdték először építeni a puszta erdőségek között, vagy pedig azért, mert IV. Béla király uralkodása idején a tatárok által elpusztítván,