Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

szomszédos völgy teljes területére. Maga a hegy sem teljesen művelés nélkül való, ámbár meglehetősen magas: azon a lejtőjén ugyanis, amelyik napkelet és dél felé nyúlik, gyümölcsöt terem." Ma kálvária van reája építve a római katolikusok szent körmenetei számára, de ezek leginkább akkor jönnek ide, amikor a mi urunk, Jézus Krisztus halálára emlékeznek. Ahol pedig északi irányban ereszkedik alá, ott a hegy lábánál egy lőtér terül el, szemben a várossal. Itt minden esztendőben Pünkösd harmadnapján rendeznek gyakorlatot a polgárok számára, valamilyen díjat is kitűzve: ezt azok viszik el, akik az ólomgolyóval mindenkinél pontosabban találják el a célt. El nem lehet mondani, hogy mekkora emelkedettséggel és pompával tartották meg régebben ezt az ünnepélyt. M magunk is láttuk, hogy egyszer a díjak között volt egy bearanyozott szarvú, koszorúkkal felékesített magyar ökör, amelyet az, aki megnyerte a céllövést, mintegy diadalmenetben vezetett be a városba, s a trombiták és dobok hangja mellett társainak hosszú sora kísérte, miközben a nézők seregének másik része szerencsejátékokkal töltötte az időt. A többi ünnepséghez hasonlóan manapság már az idők viszontagságai miatt ez az ünnepély is sokkal szerényebbé változott, ha teljesen nem is szűnt meg. - Az Urpin mellett van egy másik, magasabb hegy. Ennek szláv szóval Kopa a neve, ami szénaboglyát jelent. Az egész hegy kopár, a legtetején pedig egy őrtorony áll, amelyet a besztercebányaiak az 1672. évi török betörés idején építettek, hogy őröket állítsanak belé az erre kóborló ellenség megfigyelése végett. Széles kilátás nyílik róla, olyannyira,