Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

Ennyi volt a város története, tömören összefoglalva az első kezdetektől egészen a mi korszakunkig. Alkalmatosságait pedig, amennyire én tudom, senki nem írta le jobban, vagyis pontosabban és rövidebben Tolliusnál. ,,Ez a város" — mondja — „sokkal tágasabb és szebb a többi bányavárosnál; egy szelíden a napkeleti irányban emelkedő lejtőn épült, szép torony és díszes templom ékesíti, s várral van megérősítve; két falu van a tőszomszédságában, amelyeknek igen szép építésű a temploma és a tiszti laka; mellette folyik el a Garam folyó, amely itt kiszélesedik - mintegy ezt adván hozzá a város szépségéhez -, és itt ömlik beléje északról a Beszterce: mindezek a dolgok teszik, hogy Besztercebánya sokkal felülmúlja a többi bányavárost. De nagyobb gyakorisággal fordulnak meg itt a mindenhonnan érkező idegenek is és híres a kereskedelme; amikor a következő napon kimentem az élelmiszerek piacára, elcsodálkoztam azon, sőt inkább szájtátva bámultam, hogy milyen nagyon tágas ez a piactér: olyannyira, hogy könnyen magába fogadná az egész Körmöcbányát. Magam láttam, hogy még ebben a kedvezőtlen időszakban is, amikor a szomszédos helyeken igen kegyetlen háború dúlt, itt több, mint kétezer paraszt gyűlt 21 A Besztercebányához az épületeknek csaknem megszakítatlan sorával kapcsokkló két falun Radványt és Királyfalvát érti. I -ásd az ehhez levélhez írott jegyzeteket a 213. oldalon; a hely ugyanis, amelyet most idézünk, a 183. és következő lapokon olvasható.