Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

rály 1255-ben igen kiterjedt kiváltságokat" adományozott a szászoknak; ezen kiváltságok főbb fejezeteit megpróbáljuk ide iktatni: „A Lipcse melletti Beszterceújfaluban lakozó szász telepeseinknek legyen joguk várost létesíteni és élvezzenek mentességet az adófizetés alól. Rendelkezzenek azzal a joggal, hogy a plébánost a polgárok közös szavazattal választják meg és a püspök emeli a tisztségébe. A lakosok szabadon válasszanak maguk közül bírót és senkinek se engedtessék meg az igaz németeken kívül, hogy a város jogait megkapják; a csatában harcolni készülőknek pedig legyen joguk arra, hogy a szászok szokása szerint pajzzsal védelmezzék magukat. Legyen szabad nekik telérek után kutatni, a fémek kibányászása céljából aknákat mélyíteni és tárnákat hajtani, valamint erre a dologra az erdőket és a folyókat is felhasználni." — Ezeket a kiváltságokat adományozta tehát Béla király Beszterceújfalu telepeseinek és még több ilyesfélét is az utódok kiváltképpen való okulása gyanánt, s az utána következő királyok között valóban meg is indult a dicséretre méltó vetélkedés. Béla király fia ugyanis, V. István a szabadságot, amelyet atyja adományozott telepeseinknek, részint jóváhagyta, részint pedig saját kegyelméből még ki is terjesztette. Semmivel sem volt kevésbé serény Kun László király: 1278-ban új oklevelével nagyon kegyelmesen megerősítette az összes jogot, amelyekkel csak korábban megAz oklevelet valamikor magam is láttam és olvastam, de akkor még kevésbé törődtem ezekkel a dolgokkal. Arra azonban emlékszem, hogy a hártya piszkos és egérrágta volt.