Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Libetbánya szabad királyi és bányaváros története

ronyból. Amikor a verebek közül néhányat ezzel a büntetéssel sújtottak, azok ugyan repüléssel elkerülték a halálos zuhanást: ámde az egész verébhad annyira megrémült, hogy azután már soha nem tértek vissza ebbe a számukra gyűlöletes városba. - így a csúfolódó emberek. Annyi azonban bizonyos, hogy a város vezetői még most is egy régi törvény alapján kitűzött jutalommal jutalmazzák a verebek elpusztítását. Úgy hallottuk, hogy tíz verébfejet értékelnek egy magyar pénzre, ha a verebek fiatalabbak és fészekből vannak kiszedve; ha pedig öregebbek a verebek, akkor minden egyes fejet egy pénzre értékelnek — ilyen módon esztendőnként körülbelül hat vagy hét forintot kell, hogy kifizessen e büntetéspénz gondnoka azok között a gyerekek között, akik e dologgal foglalatoskodnak. Azt mondják, hogy régen ezen kiadások céljából tizenkét forint volt a bíró számára rendelve: most csupán négy forint, vagy legfeljebb hat. — A város levegője annyira egészséges, hogy nem könynyen engedi be ide a járványokat. Ezért szolgált — emlékezetünk szerint - menedékhely gyanánt azok számára, akik a pestis elől elfutottak. Ezt a dolgot egyesek a várost körülvevő hegyek zordonságának tulajdonítják, mások pedig a réz rozsdájával teli kigőzölgéseknek. II. §• A város a XIV. században emelkedett a szabad városok közé — ezt abból az oklevélből tudtuk meg, amelyik a libetbányaiak birtokában van. Valamennyi király közül elsőként