Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Bakabánya – vagyis Buggantz – szabad királyi és bányaváros

tehát a Karok és Rendek őfelségéhez, hogy méltóztassék őfelsége az előbb említett várost valamilyen biztos várvédő katonasággal ellátni és a bányavárosok jövedelmeiből e katonák száma fizetést rendelni, hiszen a mondott város ezeknek a védőbástyája." - Ezt kérték akkor és ebből könynyű elgondolni, hogy sokáig egyedül csak polgárainak a vitézsége védelmezte a várost. S tökéletesen igaz, hogy Korponával együtt Bakabánya volt a bányavárosok védőbástyája, s ez a tény azt a kötelességet rakta a polgárok vállára, hogy félretéve a bányák gondját, fegyvert fogni és az ellenséget saját és szomszédjaik torkától távol tartani kényszerültek. — Ugyanezen az országgyűlésen a Karok Bakabánya megerősítésének a gondját Hont vármegye egyik járására

5 bízták: „Bakabányához — mondja a törvény — Hont vármegye egyik járása, mdniilhk nemzetes Bánffy Mihályé tartozzék." Majd amikor közben eltelt két esztendő, III. Ferdinánd császárt e jelentős ügy helybenhagyása végett 1649ben

r> kérelmükkel figyelmeztették: „Mivel a veszedelmes helyzetben lévő Bakabánya város miatt a többi bányaváros is, és következésképpen a királyi bányák veszélyben forognak, ezért méltóztassék ő legszentebb felsége az 1647. évi CXLIII. törvénycikkelyt foganatosítani és azon várost bizonyos katonai őrsereggel ellátni, ahogyan azt jóakaratúlag maga felajánlotta." Nemcsak hogy nem kisebbedtek tudniillik a város veszedelmei, hanem napról-napra egyre súlyos A Cl ,111. törvénycikkely. 6 A XLIX. törvénycikkely.