Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

tik az éjszakai megmozdulásokat. Minden igyekezetükkel és teljes figyelmükkel arra vigyáznak tehát, hogy ne érje kárvallás a közösséget és a magánembereket. XX. § Ezt az alsóvárosi területet arrafelé, ahol északról napnyugatnak hajlik, a körmöcbányai patak — amelyről már tettünk említést — folyja keresztül. Ezen a patakon több építmény is épült: nemcsak bányászán gépezetek, hanem egy jeles gabonaőrlő malom is. A patak három forrásból ered. Az első közülük a keleti forrás: ez abban a völgyben tör fel, amelyiknek Sohler-Grund a neve. Ennek folyását a vízelvezetők két mederré választották szét: az egyik a völgy mentében folyik lefelé az alsóvárosba, és mielőtt azt elérné, papírkal* 52 / • / lókat hajt; ~ ezután ide-oda kanyargó mederben csörgedezvén valameddig, a város gyümölcsöskertjei alatt egyesül az egész folyóval. A forrás másik ágát egy szintbe hozott csatornával vezetik el a hegyoldalakon keresztül, majd földalatti csövekben folyva a városi épületek számára szolgáltat vizet. Ami pedig megmarad ebből a folyócskából, az a hegynek az ugyanazon lejtőjén épült, a víz erejével működő gépezetekhez folyik. — A források közül a második és a harmadik észak, illetve napnyugat felé esik a várostól. Az előbbinek Seyffen-Brunn a neve: mintha Szappan-forrásnak 52 Ezek a kallók - amelyeknek egyébiránt Papier-Mühle a közönséges neve már évek hosszú sora óta a Freyssen család tulajdonában vannak.