Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

tik az éjszakai megmozdulásokat. Minden igyekezetükkel és teljes figyelmükkel arra vigyáznak tehát, hogy ne érje kárval­lás a közösséget és a magánembereket. XX. § Ezt az alsóvárosi területet arrafelé, ahol északról napnyu­gatnak hajlik, a körmöcbányai patak — amelyről már tettünk említést — folyja keresztül. Ezen a patakon több építmény is épült: nemcsak bányászán gépezetek, hanem egy jeles ga­bonaőrlő malom is. A patak három forrásból ered. Az első közülük a keleti forrás: ez abban a völgyben tör fel, ame­lyiknek Sohler-Grund a neve. Ennek folyását a vízelvezetők két mederré választották szét: az egyik a völgy mentében folyik lefelé az alsóvárosba, és mielőtt azt elérné, papírkal­* 52 / • / lókat hajt; ~ ezután ide-oda kanyargó mederben csörgedez­vén valameddig, a város gyümölcsöskertjei alatt egyesül az egész folyóval. A forrás másik ágát egy szintbe hozott csa­tornával vezetik el a hegyoldalakon keresztül, majd földalat­ti csövekben folyva a városi épületek számára szolgáltat vi­zet. Ami pedig megmarad ebből a folyócskából, az a hegy­nek az ugyanazon lejtőjén épült, a víz erejével működő gé­pezetekhez folyik. — A források közül a második és a har­madik észak, illetve napnyugat felé esik a várostól. Az előb­binek Seyffen-Brunn a neve: mintha Szappan-forrásnak 52 Ezek a kallók - amelyeknek egyébiránt Papier-Mühle a közönséges neve ­már évek hosszú sora óta a Freyssen család tulajdonában vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents