Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

mondanánk; az utóbbinak pedig, talán a vizének feketés / 53 • y»F színe miatt, Schwartz-Wasser. " Mindkettő a dombok oldalain, sőt a hegyek közepén szerfelett való költséggel és munkával kiásott és kifúrt, hosszan kanyargó csatornában és mederben folyik alá Berg faluhoz, majd vízkiemelő gépezetekbe bocsáttatván, egyes helyeken a bányák vizeit emeli ki a mély aknákból, másutt pedig zúzóműveket hajt meg. Ugyanazon Berg falu területén két ágra válik szét a patak: az alsóra és a felsőre. Az egyik az ott lévő dombon — ennek Seü-Berg a neve - aknákon megy keresztül és kétszázhetven földmérői lépésen át a felszín alatt folyik, hogy ismét csak új gépezeteket hajtson meg; a másik ág ugyanazon domb alatt nyolcvan öl távolságot megtéve és több műhely mellett is elfolyva a körmöcbányai völgybe lép be - amely völgynek Neu-Grund a neve — és ekkor ismét egyesül a felső ággal: itt a császár és az urburáriusok zúzóműveit, sőt a pénzverő műhelyek gépezeteit is forgatja állandóan folyó vizével. Az a víz pedig, amely még a bergi völgyben folyik ki a csatornákból, egy külön mederben gyűlik össze és az ércmosó művekbe folyik bele, valamint a püspök gabonaőrlő malmába,

54 miközben ismét új, de az előbbieknél kisebb műhelyek számára szolgáltat vizet. S ezektől a műhelyektől aranytartalmú iszappal szennyeződik be és zavaros vízzel folyik tova, majd Windischdorff, Schwabendorff, Lehotka 53 Lásd Turóc vármegye törtenetét a II. kötetben, a 347. lapon, a 24. és 25. számok alatt. 54 Erről majd a XXV. §-hoz írott jegyzetekben teszünk említést.