Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

újonnan kitalálni ilyeneket. Mindegyik utcát sok ember lakja, ámde kisebb házakban, mint amilyenek a városban lévő házak: ezeket azonban mindenfelől gyümölcsöskertek ékesítik, legfőképpen pedig azokon a helyeken, amelyek a város falaitól távolabb esnek. Egyenlődén fekvésűek, s ha az utcákat nem számítjuk, két részre: az alsóra és a felsőre osztja őket az az út, amelyik Selmecbányára vezet. Itt áll a kórház a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templommal együtt — annak a Szent Erzsébetnek a tiszteletére tudniillik, akinek a „jeruzsálemi" melléknevet kapott II. András király volt az atyja, a férje pedig Lajos, Thüringia őrgrófja,

5

' s akit életének és erkölcseinek egyedülálló tisztasága, valamint szokatlan jószívűsége miatt szentté avattak. — Az alsóvárosoknak ez a teljes területe hat kerületre — amelyeket a polgárok a saját szavukkal Vzertekiék, vagyis fertálynak neveznek — van felosztva, hogy a lakosságot alkalmatosan lehessen kormányozni és egybegyűjteni, valahányszor csak a szükség úgy hozza magával. Minden egyes fertály élére külön bírákat

51 rendeltek, akiket a külső tanács tagjai közül választanak meg: ezek felügyelik az ottani dolgokat, s ha valami történik, azt idejekorán jelentik a tanácsnak; továbbá lecsendesí50 Szent Erzsébetről olvasd, ha tetszik, az erfurti névtelen írónak a Thüringia őrgrófjairól írott történetében a XXXVII, XXXIX, XL. és XLII. fejezeteket az 1332. és következő lapokon a német íróknak a Pistorius által összeállított és Struvius által kiadott első kötetében, valamint másutt is. Erzsébetet IX. Gergely pápa emelte a szentek sorába: lásd ugyanott, az 1099. lapon az időrendi összeállítást. 51 Ezeket Viertel-Aleistetvknck nevezik.