Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

ják; másrészt azonban, mivel a bányászat ügyével foglalkozik és bányavárosnak mondják, az udvari kamara alá is tartozik. Akik pedig úgy gondolják, hogy a törvénykezésnek ez a különbözősége nem túlságosan régi, azoknak a figyelmét elkerülte a mi álláspontunk: nyilvánvaló ugyanis, hogy ez a gyakorlat akkor kezdődhetett, amikor a körmöcbányai bányakamarát megalapították, tehát - amint arra fentebb már felhívtuk az olvasó figyelmét - I. Károly király korát is megelőzte. XVIII. § A városhoz észak felől a vár kapcsolódik, amelyet egy enyhe emelkedőre építettek. A régi, manapság már kevésre becsült módon felhúzott alapépítményeiből arra következtethetünk, hogy ez a vár igen korai és talán egyidős magával a várossal. Kettős fal veszi körül, amely azonban, jóllehet nem is olyan gyönge, mégsem lenne képes egy ostromnak ellenállni: részint azért nem, mert mögötte hegyek magasodnak, részint pedig, mert a város közveden szomszédsága miatt könnyűszerrel alája lehet jutni és a pincéken át vezető vágatok segítségével könnyen alá lehet aknázni. A vár udvarának a közepén áll a Szent Katalin tiszteletére szentelt és építése régi módjának megfelelően nagyon is szép plébániatemplom. Mondják, hog}

7 az a szentegyház, amelyik korábban itt állott, szegényesebb volt annál, mint amilyet a vár méltósága megkövetelt volna, s hogy ezért fogadták meg