Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

alapítójának a tanácsát, hogv tudniillik miért kell azt nagyszerűbbé átépíteni. Az emlékkő a szentély építésének az időpontját az 1484. esztendőre teszi, a templomhajóét pedig az 1491. esztendőre: egy túlságosan is háborús korszakra tehát, amelyet egyfelől az osztrákok, másfelől a lengyelek elleni háborúk, de már a török ellen vívottak is veszedelmessé tettek. Sokkal későbbi építésű viszont az a torony, amelyik napnyugat felől támaszkodik a templomhoz. Azt hallottuk mdniillik, hogy az 1557. esztendőben húzták fel addig a részig, amelyhez a sétáló erkély csatlakozik: a torony tetejét pedig csak három esztendővel később építették meg és avatták fel. — Nem szabad ezenkívül hallgatnunk a Szent András kápolnáról sem, amely tojásdad alakú és amelyet a vár temetőjében építettek fel. Ez a templom a várból kilépők számára jobb kéz felé esik és olyan nagyságú, hogy könnyedén magába tud fogadni egy háromszáz főből álló gyülekezetet is. Később, a háborúk veszedelmeinek közepette nem csupán kitörlődött az emberek emlékezetéből, hanem teljesen megszűntek benne az egyházi szertartások is: ama korszak emberei ugyanis fegyvertárnak fordították ezt az adományokkal is Szent András tiszteletére szentelt kis építményt. S biztosan teljesen ki is esett volna a polgá49 Valaki azt sugalmazta nekem, amikor később c dolgot a nehézségek közé soroltam, hogy Korvin Mátyás király rendelte el az új templom felépítését, aki feleségével, Beatrix királynéval együtt az 1478. esztendőben fordult meg itt. I ízt a vélekedést azonban én sem megerősíteni, sem pedig vitatni nem tudom, hiszen a történelem is hallgat róla és elegendő oklevél sem áll a rendelkezésünkre.