Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

vétlenül utánuk vonulnak a többiek. Némelyek véleménye szerint ez a szokás arra vonatkozik, hogy a legnagyobb hatalom birtokában lévők is emlékezzenek meg arról, hogy a sors őket is éppen úgy fenyegeti, s ezáltal kapjanak késztetést a tisztségek bármiféle gyarapodásától könnyen féktelenné váló lélek mérséklésére. — Ezen belső tanács mellett létezik egy másik is: a külséi tanács, amely huszonnégy férfiúból, valamint két számvevőből áll. Erre a testületre van bízva a gazdálkodás felügyelete, mint ahogyan ama belső tanács rendelkezik az igazságszolgáltatás jogkörével a valóban dicséretre méltó elrendezésnek megfelelően: kívánjuk, hogy ez ugyanígy legyen Magyarország többi városában is, hiszen tudjuk, hogy mekkora jelentősége van a közpénzek clprédálásának a távoltartásában annak, ha több ember lelkiismeretére van bízva a dolog. A körmöcbányai tanács egyébiránt erős, igazságos és részrehajlás nélkül való kell, hogy legyen, mégpedig részint a dolog természetéből következően, részint pedig azért is, mert ha valamiféle helytelen ítéletet hozna, akkor mintegy út nyílnék a perlekedők előtt arra, hogy a többi bányaváros pártfogásáért esedezzenek. Ha ugyanis ez történnék - és olykor meg is történik -, akkor az eljárást a hét bányaváros bírósága elé való fellebbezésnek nevezik. Onnét pedig, ha valakinek kedve van még tovább húzni a pert, a királyi személyes jelenlétnek a törvénykezésben való helytartója elé szokás azt még feljebb vinni. — Mindebből nyilvánvaló, hogy a város kettős törvényhatóság alá van kötelezve. Egyrészt ugyanis, mivel szabad és királyi város, az ország Karai és Rendjei közé sorol-