Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

fiúból, valamint egy számvevőből és annak a helyetteséből áll. Amidőn pedig felvirrad a kijelölt nap, a kora reggeli negyedik órában elkezdenek harangozni a nagyobbik haranggal. Ennek a hangja által szólíttatik a városházára ama hetven férfiú,

48 aki jelenleg rendelkezik a bíróválasztás hatalmával. Amidőn pedig ezek a férfiak már egybegyűltek, Isten segítségét kérve hozzáfognak a dologhoz és a tanács tagjai közül megneveznek három jelöltet, akiknek egyikét majd megválasztják főbírónak. A jelöltek ezen száma magába kell, hogy foglalja az előző esztendei bírót is, hogy meglegyen a bizonysága a polgárok jó szándékának, amellyel iránta a város kormányzását tekintve viseltetnek. Amikor már valamennyi időt eltöltöttek - hogy a szokásnak eleget tegyenek — ezzel a tanácskozással, megjelenik a belső tanács is, amelyet, mivel bizonytalanságban van a dolog kimenetelét illetően, a város szószólója szorgalmatosan kérlel, hogy a hetven férfiú így kívánván, küldjön ki valakit a saját rendjéből a választók szavazatainak az összeszedésére és megvizsgálására. Ekkor végre mindenki a maga nevében, halk hangon és mintegy a fülébe súgva megmondja a jegyzőnek — aki mdniillik a szavazatokat és a véleményeket összegyűjti —, tói sem döntenek előbb, csak akkor, ha azokban már ez a külső tanács is határozott. 48 Ez a magyar kamara biztosainak - ahogyan nevezik őket — egy új intézménye. A régi törvény alapján ugyanis a bíróválasztásnak ez a joga egyformán vonatkozott minden egyes polgárra. A hetven férfiú ezen rendjét tehát nem szabad összekeverni a huszonnégy főből, valamint a két számvevőből álló külső tanáccsal.