Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Bakabánya – vagyis Buggantz – szabad királyi és bányaváros

keresztül virágzott a város, együtt a bányaművekkel. Az első pusztítást ama Rozgonyi-féle betörés okozta a városnak, amelyről Selmecbánya kapcsán már említést tettünk. Korvin Mátyás uralkodása alatt azonban ismét megerősödött a városka, s kezdte elfeledni a kegyetlen törvénytelenségeket. Majd amidőn meghalt e legkiválóbb király, újra csak veszedelemre fordult a város sorsa részint azon dolgok miatt, amelyeket Ulászló uralkodása alatt a bányákkal kapcsolatban cselekedtek vakmerő módon azok, akik visszaéltek e király rest jámborságával, részint pedig II. Lajos hirtelen bekövetkezett halála miatt. Szükségszerű volt tehát, hogy lassanként megfogyatkozzék ez az egyébként is kicsiny városka — se dologból az is következett, hogy már a bányák fölött való gondviselésre is kevesebb figyelmet fordítottak. Az időknek ama viszontagságain kívül még a magyarok különféle törekvései is szaporították a város bajait, valamint azok a dolgok, amelyek e törekvésekből következtek: egyfelől a Ferdinánd-pártiaknak, másfelől pedig Szapolyai híveinek a garázdálkodásai. Az ellenük való védelem gyanánt, s hogy a városi lakosság számára menedékhely legyen, a templomot várkastély módjára fallal kezdte körülvenni — mint mondják — Thurzó Elek bölcsessége, aid a királlyal kötött egyezség szerint az aranybányáknak viselte ebben az időben a gondját.