Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

kamarákban, hogy mindig engedjék meg, hogy mindig engedjék meg, hogy az esztergomi érsek úr és az ő pénzvámszedője gyakorolja azt a hivatalt, amelyre őket az ország feleskette. És ez a pénzvám-szedő mindig legyen jelen akkor, amidőn aranyat és ezüstöt visznek a királyi kamarába: azért, hogy — miként egy ellenjegyző — tudja, egy-egy héten mekkora mennyiségű aranyat és ezüstöt szolgáltatnak be a kamarába; továbbá, hogy mennyit olvasztanak meg, amiből a pénzvám-szedő hivatalának megfelelően ki kell adni a pénzvám jövedelmet. Még ennél is jobban vigyázzon a pénzzé nem vert arany és ezüst

18 kivitelére: kivéve azonban azt, ami őfelsége és az ő legfelségesebb gyermekei saját szükségére való; azért, mert az ilyesfajta kivitel az országnak, a királyi felségnek, valamint az esztergomi érsek úr jövedelmeinek is nem kicsiny kárával jár együtt." — És mindez ama régi kiváltságjognak megfelelően az esztergomi érseknek is privilégiuma, de pénzvám-szedőjének is feladata volt. Úgy hallottuk, hogy manapság többnyire a körmöcbányai plébános látja el a pénzvám-szedő hivatalát és ügyel szorgalmatosan arra, hogy ne keletkezzék valamilyen veszteség sem a pénzvám dolgában, sem pedig az érsek egyéb jövedelmeiben. « Vesd össze az 1553. évi LXXIII. törvénycikkellyel.