Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

hogy legelsősorban az 1553. évi törvényével sorolta a pénzvám-szedői hivatalt az esztergomi érsek kiváltságai közé: „A tisztelendő esztergomi érsek úr és az ő pénzvám-szedője" — mondja a törvény

1 — „a régi szokásnak megfelelően ügyeljenek arra, hogy ne legyen tévedés vagy csalárdság az ilyesfajta pénzverésben és annak szerszámaiban; s mindezt a régi szokás szerint és egyházának a kiváltságaival megegyezően

16 bízzák rá az érsekre". Az a feladat pedig, amelyre a pénzvám-szedőt kötelezték, legteljesebben az 1557. évi törvényben

1

' van körülírva, amely törvény a következőképpen hangzik: „Legelsősorban és legfőképpen arra van szükség, hogy a királyi felség által adassék komolyan parancsba az esztergomi érsek úrnak, hogy Magyarország néhai szent királyainak a törvényei és rendelkezései szerint irányítsa és lássa el hivatalát az arany- és ezüstpénzek verésével kapcsolatban: hasonlóképpen méltóztassék őfelsége megparancsolni tisztségviselőinek a körmöcbányai kamarában és más 15 Az ugyanezen évi XXII. törvénycikkely. - Akinek tetszik, olvassa el egy ismeretlen szerzőnek azt a régi panaszát, amely a pénzvámmal és az urburával kapcsolatban íródott és Bonfini dekádjainak a végéhez van szőve. 16 Sok és régi ilyesfajta kiváltság van. Imre királytól kezdve ugyanis - az ő uralkodásának a kezdete az 1197. esztendőre esik - egészen a XVII. század elejéig alig volt egyetlen király is, aki nem erősítette meg az esztergomi érsek pénzvám-szedői jogait. Mindezt az érseki levéltár mutatókönyvében láttam, amely mutatókönyvnek a másolata a birtokomban van. 17 A XV. cikkely.