Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)
Körmöcbánya város története
illeti: ezeket a régi királyok különös kiváltságokkal adományozták meg, amely kiváltságok többnyire a következőket jelenük: „Német, mégpedig nemes emberen kívül senkinek — legyen az szláv vagy magyar — ne engedtessék meg, hogy gyűrűs-házat vásároljon vagy ilyenben lakjon; csak ezeknek legyen joguk, hogy pincéikben bort tartsanak és a borostyánkoszorú-cégér alatt árulják azt; ezen kiváltságot közönségesen a bányák művelésében való örökös szorgalmatossággal fizessék vissza a királynak; végezetül pedig azokat, akik e kiváltságjogokkal élnek, cives circulares (gyűrűspolgárok) névvel illessék." Mondják, hogy ezek a különös kiváltságjogok akkor kezdődtek, amidőn először létrejöttek itt a szászok települései; később Korvin Mátyás király nem egy járulékkal teljesebbé tette, Miksa császár pedig teljességgel megerősítette a kiváltságokat. Azok tehát, akik a városban laknak, úgy gondolják, nagyon is az érdekükben áll, hogy ne idegenítsék el tőlük ezeket az előjogokat. Hallottuk, hogy a magyarok és a szlávok — akik nem ismerik ennek a dolognak az eredetét — gyakorta panaszkodnak méltatlankodva, mondván: „Egy külső nemzetnek ez a túlságosan is nagy megbecsülése az ő népeikkel szemben való igazságtalansággal van összekötve". Ez azonban nem így van. Túl azon ugyanis, hogy ezek a kiváltságjogok a bányák művelésének a terhével vannak összekötve, alig hiszem, hogy akár a magyarok, akár a szlávok annyi munkát és annyi költséget fektettek volna a bányák művelésébe, mint amennyit ama jövevények fordítottak oly sok évszázad óta erre a célra. Csodálatra méltó dolog, hogy valaha még az országgyűlése-