Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

falain kívül, azoktól ezer lépésnyi távolságra, a Perg nevezetű városrészen túl áll és a néhai Ertzl úr bőkezűsége folytán épült. Egy magasabb fekvésű és kies helyen látható, szomszédságában egy forrással, amelyik — mint mondják — csodálatos hatóerővel rendelkezik. A forrás egy rét közepén fakad fel, széles tetőzettel van befedve és deszkafalak veszik körül. Keresztelő Szent János ünnepén vallásos körmenettel vonulnak ide a körmöcbányai polgárok és a környező falvak lakosai, hogy istentiszteletet végezzenek mellette. Ami pedig a ferences rendiek templomát illeti: ezt alapjaitól fogva Lippay György esztergomi érsek építtette az elmúlt században és ő szenteltette Szeráfi Szent Ferencnek - akin Krisztus sebei megjelentek — a tiszteletére is. — Az összes többi háznak a száma nem haladja meg a harmincat, s ez a szám — úgy hallottuk — oly módon oszlik meg, hogy a városházán,

10 a plébánián és az iskola épületén kívül mindez ideig huszonhét

11 városi jogú ház van. Ami pedig ezeket a gyűrűs-házakat — németül és közönségesen: Ring-Häuser — I [állomásból tudjuk, hogy a tanács gyűrű-ház gyanánt adta el a városi jegyzőnek a regi városházát. Magyar Gáspár házát pedig - amelyet ő maga építtetett fel alkalmatos módon az alatt a tizenhárom esztendő alatt, anríg egyfolytában ellátta a főbírói hivatalt — egy méltányos pénzösszegért megvásárolván, új tanácsházának rendelte. Ez a szám már kisebb a Schmidcgg-féle épület miatt: ezt a mi korszakunkban ezt a mi korszakunkban Tamás báró két másik, a bányakamarától megvásárolt házzal egybeépíttette, hogy belőlük válatóműhely (ezt a németek Scheid-Gadennuk nevezik) legyen; a válatóműhelyt egyébiránt Selmecbányáról helyezték át ide.