Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

A belső város magánházakkal és középületekkel van beépítve. Ezek sorában a fő helyet azok az egyházi épületek foglalják el, amelyek közül az egyik — az, amelyikről az előbb szóltunk — a főtér déli oldalán áll és a Boldogságos Szűz Mária menybevételének a tiszteletére van szentelve; a másik pedig — együtt a ferences rendi atyák székházával — abban a házsorban épült, amelyik napnyugati irányba fordul el. Az előbbi templom kezdeteit az 1557. esztendőre teszik a nagyszombati tudósok és azt mondják, hogy Keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve — azonban egyik állításuk sem tévedés nélkül való. A templom alépítménye ugyanis kinézetét tekintve sokkal, de sokkal régebbi annál, hogysem arra a korszakra lehetne tenni az építését. De hogyan is? Hiszen azokban a kézzel írott könyvekben, amelyek a plébánia könyvtárában találhatóak, már a XIV. és a XV. századból is a következő címeket olvashatjuk: „Hic liber est Ecclesiae B. Mariae Virginis de Cremnicia" (Ez a könyv a körmöcbányai Boldogságos Szűz Mária egyházé)/ s ezekből a címekből az is kiderül, hogy kinek a tiszteletére volt szentelve a templom: vagyis, hogy nem Keresztelő Szent János, hanem a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Bizonyos, hogy a Keresztelő Szent János kápolna a város A későbbi esztendőkben építettek hozzá a templomhoz azt a két tornyot, amelyek kiváló díszéül szolgálnak mind magának a templomnak, mind pedig a városnak.