Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

gyelmünknek, hogy - amint a törvény mondja - a körmöcbányai kamara törvényhatósága olyan szélesen terjedt ki, hogy a teljes, tizenkét vármegyéből álló Dunán inneni Magyarországot felölelte. Arról nem is beszélve, hogy már abban az időben is valamilyen módon Körmöcbányán volt az arany- és ezüstpénzt verő műhely/' A tulajdonunkban van Károly királynak az egyik pénze, amelyet abban a korban vertek Körmöcbányán vagy Budán; ennek a súlya akkora, mint ma egy közönséges hétkrajcáros pénzdarabé, de a legfinomabb ezüstből készült. Klőlapja a trónszéken ülő, jobbjában jogart, baljában kereszttel jelölt aranyalmát tartó királyt ábrázolja a következő körirattal: „Moncta argentea nova Karuli regis" (Károly király új ezüstpénze). Hátulsó lapján Magyarország címere látható, amely olyan módon van összekapcsolva Károly Róbert király családi címerével, hog)' a ferde pajzs jobb oldala Magyarország folyóinak ama sávjait mutatja, a bal oldala pedig az öt liliomot, amelyek ugyanolyanok, mint amilyenek a francia liliomok szoktak lenni. Végül a sisakot egy, a csőrében patkót tartó strucc feje díszíti két elefántlábbal együtt; ezek mind egy koronából emelkednek ki. A felirat a következő: „Dominus diligit indicium regis" (az Úr kedveli a király ítéletét). - Itt kell azonban figyelmeztetni az olvasót arra, hogy valamikor Budán, Pécsett és Visegrádon is létezett pénzverő műhely. Ezt abból az oklevélből tudjuk, amelyet Kossi Scultetiusnak, a néhai Bajmóczi Onuffrius fiának, a harmincadvámok ispánjának és pécsi pénzverőnek a számára adtak ki (lásd Nyitra vármegye történetében, a különös részben, a II. szakasz III. fejezetében, a 89. szám alatt). De Károly királynak a már idézett törvényéből - lásd a végétől számítva a 12. sort - is kikövetkeztethetjük ezt, ha a Pachiensis szó helyett Pechiensisi olvasunk.