Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

Miután Károly Róbert meghalt, Magyarország királyainak kitűnő ékessége, I. Lajos király halmozta el a körmöcbányaiakat irántuk tanúsított jóindulatának számos és kiemelkedő jelével. Amilyen egyedülálló módon iparkodó volt ugyanis abban, hogy az országot nagyobbá tegye, ugyanolyan nagy gondot fordított arra is, hogy a bányavárosok ne szenvedjenek semmiben hiányt: megértette mdniillik, hogy a szászoknak ezek a bányásztelepülései nemcsak Magyarország díszéül szolgálnak, hanem alkalmatosak is és neki mintegy a kincsesházai. Ennélfogva tehát egyrészt különös kiváltságokkal adományozta meg a várost, másrészt pedig köztörvények által

7 erősítette meg a körmöcbányai kamara számára azokat a kiváltságjogokat, amelyeket még atyja hagyott jóvá. - Azután beköszöntött Zsigmond király kora, mint a forgandó szerencse példája. Bizonyos, hogy ez a király szünet nélkül való jóakarattal viseltetett a körmöcbányai bányászok iránt még azokban az időkben is, amidőn ügyeit az egyik oldalról polgárháborús mozgalmak, a másik oldalról pedig a husziták betörései rontották meg. Részint a szászoknak kiadott oklevelek adnak hírt erről, részint pedig a törvények, amelyeket a rendek teljes egyetértésével alkotott meg. Ezek közé soroljuk a köztörvényeknek azon cikkelye7 Olvasd el - ha tetszik - törvényének a IV. és az V. cikkelyét.