Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Ivan Herčko – Eugen Kladivik: A szénbányászat története a mai Szlovákia területén 1919-ig

A főtárnából vájták ki az egyes bányák járatait (Keleti bánya, amelyben al910-ben kezdődött el a termelés), az Északi bánya és a Nyugati bánya (itt 1913- ban kezdődött el a termelés), valamint a Déli bánya (ezt 1914-ben helyezték üzembe). A folyamatos termelés a terveknek megfelelően 1913-ban indult be. A szenet emelkedő pillérfejtéses omlasztással kezdték termelni. A fejtésnél sűrített levegővel meghajtott oszlopos réselőgépeket használtak. A fejtőhelyeket fa ácsolattal dúcolták alá. A fejtésről hajtóerő nélkül, fékező berendezések segítségével szállították el a kitermelt szenet. A vágatokból drótkötélpályák és lóvontatású csillék segítségével juttatták a szenet a felszínre. A szállításnál meghatározó szerepet játszott az emberi erő. 1913-tól kezdve a főtárnában 2 db benzinmotoros bányamozdonyt is igénybe vettek a szén szállítására. Ugyanebben az évben a besztercebányai bányakapitányság engedélyezte, hogy a bányászokat a mozdonyok által vontatott nyitott csillékben szállítsák. A bányavállalat a fejtést segítő első öt, Flottmann gyártmányú, sűrített levegővel működtetett fúrókalapácsot 1912-ben vásárolta. Miután kiderült, hogy a szénrétegben helyenként sújtólég (metán) is előfordul, 1913-tól kezdve a földalatti világításban áttértek a benzinüzemű biztonsági lámpákra. A vállalat 1914- ben bányamentő állomást létesített és a mentés céljára 6 db oxigénes légzőkészüléket is vásároltak. Az első komolyabb földalatti baleset 1910-ben következett be. Az első bányatüzet 1914-ben jegyezték fel. Az 1910-1914. közötti időszakban a felszínen fából megépült a szénosztályozó, a központi rámpa és a mozdonyfűtőház, a villanyerőmű, a téglagyár, s megkezdődött a munkás és tisztviselő lakások építése is. A villanyerőműben a kevésbé értékes szén elégetésére két, a Pluto Stocker Co. által gyártott hőenergiát előállító kemencét, két Grabe gyártmányú gőzkazánt és két Zolley típusú turbógenerátort állítottak üzembe. A gőzkazánok egyenként 7500 kg/h gőzt termeltek. A turbógenerátorok teljesítménye 367,7 kW volt és 5.250 V feszültségű villanyáramot állítottak elő. Az erőműben kapcsolóállomás és két hűtőtorony is épült. A nyitrabányai bányák kiépítéséhez kapcsolódóan 1913 februárjában fejeződött be a Privigye és Nyitrabánya (Prievidza - Handlová) között vasútvonal létesítése. Mihelyt 1913-ban megkezdődött a folyamatos termelés és biztosítottá vált a kitermelt szén értékesítése, kitört az első világháború, aminek a beruházások erőteljes korlátozása lett a következménye. A háború során a legtöbb szenet adó körzetekre koncentrálva a termelés maximális növelésére törekedtek, s ez a módszer már-már a rablógazdálkodás méreteit öltötte. Első sorban a Keleti-bányában - amelynek az össztermelésből való részesedése 19141916-ban meghaladta az 50%-ot - valamint a Déli-bányában folyt a müvelés. Már 1915-ben érezhető volt a bányászhiány, s a következő évben a szakképzett munkaerő hiánya miatt be kellett zárni az Északi-bányát.