Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Huszár Zoltán: A pécsi bányászat két évszázada, különös tekintettel a szociálpolitikára.

kiterjedő korszerűsítés 1913-ban kezdődött és az 1920-as évek közepéig tartott. A lakásépítési program jelentős része az I. világháborút követő szerb megszállás után. 1922-1924725-ben valósult meg. Az átalakítás az üzemszervezést is érintette. A Bányaigazgatóságon kívül négy szervezeti egységre tagolták a termelő üzemeket. Újhegyi Üzem, Pécsi Bányaüzem, Szabolcs Bányaüzem, Vasas Bányaüzem. A lakáshelyzet alakulását is ennek függvényében vizsgálom. Alapvető szempont az volt, hogy az adott üzem dolgozóit lehetőleg a munkahelyük közelében helyezzék el, vagy ha ez nem volt megoldható, akkor a legegyszerűbben juthassanak oda. Ennek megvalósítására, ha a vállalat és a dolgozó érdekei is úgy kívánták, lakáscserékkel segítettek az ilyen gondokon. Újhegyi Üzem Itt nem a közvetlenül bányamunkát végző munkások, alkalmazottak laktak, hiszen az üzemhez villanyáramot termelő erőmű, szénelőkészítő, brikettgyár. szénszállító és vontatási üzemrész tartozott. A tisztviselő- és munkáslakótelep az újhegyi erőmütői E-ra épült. A 39 lakóépületben 29 tisztviselő- és felvigyázó-, valamint 67 munkáslakás volt. Ugyancsak ezen a telepen lakott a társaság szőlőit művelő 5 munkáscsalád és egy felvigyázó a családjával 6 lakóépületben. Egy 1925. április 30-i bányaigazgatósági kimutatás szerint Újhegyen 69 munkáslakás volt, amelyben 59 munkás és családja lakott. Pécs Bányaüzem A DGT legrégebbi bányaterülete. (A források Pécsbányatelep vagy Pécs VI. néven is emlegetik!) Tisztviselő- és munkáslakótelepén 1913-ban 733 lakás volt, amelyből 717 a munkáscsaládok, 16 a tisztviselő és felvigyázó személyzetnek és természetesen családjaiknak állt rendelkezésére. 1931-ig ehhez elkészült még 60 munkás- és 69 felvigyázó-, ill. tisztviselőlakás. 2 elavult munkáslakást időközben elhasználódás miatt le kellett bontani. Az üzem területén 1916-ban építettek egy legényszállót, amely 114 munkás elhelyezésére volt alkalmas. Ezt az épületet 1925-26-ban 80 ágyas üzemi kórházzá alakították át. Ezzel egyidőben a régi kórház két közeli épületét 180 fős legényszállónak rendezték be. Ebben a létesítményben 1925-ben 124 bányász lakott. Valamennyi bányaüzemben előírás volt, hogy üzemi fürdőknek kell lenni. A legkorszerűbb a Pécs Bányaüzemben lévő volt. Nyilván Jicinsky is ezért írja le pontosan ennek felszerelését.

30 Az üzem felszíni épületei - mentőállomás, Die Pécser Steinkohlenbergwerke der Ersten Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft 1852-1931 von Oberbergrat Dr. mont. h. c. Ing. Jaroslav Jicinsky Bergwerksdirektor. Universität-Buchdruckerei "Dunántúl" Pécs /Fünfkirchen/. 1931.